A legdöntőbb érvük a kivándorlás mellett a politikai helyzet. Nem meglepő módon pártpreferenciák mentén van eltérés a költözési kedvben.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete 16 és 29 év közötti fiatalokat kérdezett meg külföldre költözési hajlandóságukról.
A kutatásból (amit a hvg.hu közölt) kiderült, hogy a fiatalok egyharmada nem érzi jól magát a hazai viszonyok között, 40 százalékuk el tudná képzelni az életét más országban is.
A 2023. májusi adatok szerint minden harmadik (35%) magyar, 16−29 év közötti fiatal fejében megfordult már a gondolat, hogy inkább itt hagyja az országot, és másutt élje az életét. A kutatók szerint az adatok leginkább dühöt, frusztrációt, elkeseredettséget mutatnak az ifjúsági réteg egy részében. A három évvel ezelőtti számokhoz képest (11%) ez több mint háromszor magasabb érték.
Rövidebb távú, akár tanulmányi jellegű külföldi útban a „magas státuszú” fiatalok számolnak be: ha mindkét szülő diplomás, akkor a külföldi tanulási szándék aránya megduplázódik. A legfiatalabbak, azaz a 16−19 évesek körében 42, míg a gimnazistáknál 50 százalék azok aránya, akiknél szóba jöhet, hogy fél-, egy évig külföldön tanuljon, illetve, hogy akár külföldön szerezzen diplomát.
A pártpreferenciák alapján a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok szimpatizánsai, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) szavazói illetve a pártpreferenciájukat el nem árulók körében magas a külföldre vágyók aránya, míg a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói inkább itthon képzelik el jövőjüket. Az ellenzék és az MKKP fiatal szavazóinak is valamivel több mint a fele fejében megfordult a gondolat, hogy egy pár hétre, vagy akár néhány hónapra külföldre menjen dolgozni.
Érdekesség, hogy a jelenleg iskolába járók közül nem az egyetemisták, hanem a szakképzésben részt vevők (érettségivel vagy anélkül), valamint a gimnazisták tervezgetnek külföldi munkát.
A tartós külföldi költözésben gondolkozók leginkább a 20 év alattiak, a magas kulturális tőkével induló, és azt tovább gyarapító (diplomás vagy jelenleg gimnáziumba járó) fiatalok és az ellenzéki szavazók – illetve ezek metszetei. Az MKKP és az egykori közös ellenzéki lista pártjának támogatói között magas a tartósan külföldre vágyók aránya, míg a legalacsonyabb érték a Fidesz−KDNP 16−29 éves szavazóinál figyelhető meg.
Akik hosszabb távra másik országba költöznének, azoknak mintegy háromnegyede egyáltalában nem, vagy nem elégedett a demokrácia magyarországi állapotával.
A kutatás készítői hangsúlyozzák, hogy a számok nem azt mutatják, ki az, aki akár már holnap csomagolna: a számok egyfajta közhangulatot mérnek Magyarországgal szemben a fiatalok körében.
