A kínaiak egy idejétmúltnak hitt technológiát párosítottak a legmodernebb kommunikációs és megfigyelési eszközökkel. Az amerikaiak most már mindent lelőnek, ami kicsit is gyanús.
Csütörtökön este 9 körül egy AWACS megfigyelő repülőgépet küldött fel az amerikai légierő, hogy nyomon kövessen egy ismeretlen repülő objektumot. A nagyjából egy autónyi nagyságú szerkezet lassan haladt Alaszka felett, és az Északi sark felé tartott, abban a magasságban, amiben a polgári légiközlekedés is zajlok.
Alig egy nappal később egy F-22-es vadászgép tűzparancsot kapott Joe Bidentől, és egy Sidewinder rakétát lőtt ki az objektumra, amiről az Egyesült Államok kormánya még most sem tudja pontosan, hogy mi volt. A tárgy a tengerbe zuhant, a maradványait az FBI vizsgálja.
Mindez azért váltott ki óriási figyelmet, mert alig egy héttel korábban, február 4-én egy másik eszközt is leradíroztak az égről az amerikaiak Dél-Karolina parti vizei felett. Arról teljes magabiztossággal állítják, hogy kínai kémballon volt.
Az amerikai titkosszolgálat szerint a lelőtt kémballon egy olyan, évek óta tartó felderítési program része, amelynek során Peking katonai adatokat gyűjt a számára stratégiailag fontos területekről. Az adatgyűjtés a Washington Post szerint mindenekelőtt Japánt, Indiát, Vietnamot, Tajvant és a Fülöp-szigeteket célozza, de valójában mind az öt kontinensre kiterjed.
2020-ban például Japán felett figyelték meg az egyik kínai kémballont, igaz, akkor sokan még UFO-nak hitték. Az amerikaiak úgy gondolják, az Egyesült Államok felett is már legalább négy alkalommal járt hasonló eszköz, de erre csak utólag derült fény.
A február 4-én lelőtt, három busz méretű ballon január 28-án Alaszka felett lépett be először az amerikai légtérbe, majd keresztül repült Kanadán, ezt követően pedig Idaho felett látták. A Pentagon azonban nem ismerte el a ballon jelenlétét egészen addig, amíg február 2-án az NBC be nem számolt arról, hogy a védelmi minisztérium Montana állam felett követi a repülő eszközt.
Miután a sajtó felkapta az ügyet, Amerikában politikai botrány lett belőle, a republikánusok azt követelték, hogy azonnal lőjjék le. A hadsereg ezt azonban túl veszélyesnek tartotta addig, amíg a ballon szárazföld felett repült, mert attól tartottak, a lezuhanó darabjai miatt megsérülhet valaki. Biden elnök végül azután adta ki a tűzparancsot, hogy a szerkezet az Atlanti óceán fölé ért.
A későbbi megsemmisítés lehetőséget adott arra is, hogy a ballont huzamosabban megfigyeljék, és így választ kaptak néhány olyan kérdésre, ami addig nem volt világos az amerikai szakértők előtt. Egy másik ballon, amely a Hawaii-szigetek közelében zuhant le júniusban, szintén hasznos információkkal szolgált a kínai technológiát illetően. Kiderült például, hogy a ballonokat elektrooptikai szenzorokkal és digitális kamerákkal szereltek fel, amelyek nagy felbontású, pontos felvételek készítésére is alkalmasak. Ugyancsak képesek rádió- vagy műholdjeleket továbbítani. Az is kiderült, hogy a ballonokat, akárcsak a drónokat, lehet távolról irányítani, és akár 90 km/órás sebességre is képesek.
Bár Peking a katonai műholdhálózatának fejlesztését tartja a legfontosabbnak, a kémballonok olyan helyzetekben is hasznosak lehetnek, amikben a műholdak kevésbé. Mivel nagyon lassan repülnek, órákon át gyűjthetik az adatokat egy-egy célpontról, míg a Föld körüli pályán lévő műholdaknak csak perceik vannak ugyanerre.
A megfigyelést a felső atmoszférából, 20-25 ezer méter magasságból végzik, ahol már nem járnak a polgári repülőgépek. Mivel a nagy magasságban fújó szelek szárnyán repülnek, útvonaluk kevésbé kiszámítható, ezért nehezebb nyomon követni őket. Ráadásul olcsóbb a gyártásuk és a felbocsátásuk is, mint a műholdaké.
Washington szerint a titkos kínai művelet központja az ország déli partjainál lévő Hajnan sziget. Ez régóta a kínai hadsereg egyik parancsnokságának székhelye, és elsősorban haditengerészeti kikötőjéről ismert, de van egy reptere is. 2001-ben onnan szállt fel egy kínai J-8-as elfogó vadászgép, amely összeütközött egy amerikai EP-3 kémrepülővel. Tavaly decemberben a sziget közelében, de már nemzetközi légtérben kis híján hasonló baleset történt, amikor egy kínai J-11-es harci gép 6 méterre megközelítette egy amerikai Boeing RC135-ös kémrepülő orrát, és menekülésre kényszerítette.
Peking kitart amellett, hogy a február elején megsemmisített tárgy csak egy irányt tévesztett meteorológiai léggömb volt. Az Egyesült Államok azonban ezt a magyarázatot nevetségesnek tartja.
A történtekre válaszul az amerikai külügyminiszter lemondta pekingi útját, és az Egyesült Államok szombaton bejelentette, feketelistára tesznek öt kínai céget és egy kutatóintézetet, amelyek részt vesznek a kémballon-programban. Ez azt jelenti, hogy ezeket a vállalatokat elzárják az amerikai technológiáktól.
