Szemet szúrt az EU illetékeseinek a NER kedvenc befektetési formája. Ráadásul az eljárás olyan, a pénzmosás ellen hozott szabályok be nem tartása miatt indult, amelyeken már szigorítottak is azóta.
A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a Transparency International (TI) Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A TI szerint ugyanis ez azt jelenti, a magyar szabályozás uniós jogot sért. Mint közleményükben magyarázzák, megkeresésük nyomán ugyanerre jutott az uniós szerv, a DG FISMA is:
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért – ahogy a 24.hu idézi – 2024 júliusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
A TI egyébként egy friss tanulmányt is megjelentetett a hatalmas vagyonokat elrejtő magántőkealapokról. Ebben amellett érvelnek – adatokkal és tényekkel alátámasztva az állításaikat –, hogy ez a befektetési forma a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé vált Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak. A magántőkealapok tulajdonosainak kilétét ugyanis – az offshore cégformához hasonlóan – sűrű homály fedi.
A kötelezettségszegési eljárás azért indult, mert még a korábbi, egyébként jelenleg is hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv sem került át a magyar jogrendbe. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója még szigorúbb, így a mostani eljárással aligha ér véget a történet.
