A tanulmány, amelyben 1000 európai vett részt, a következő eredményeket hozta. Az emberek
- 63 százalékát stresszelik az adatlopásokról szóló híradások,
- 72 százaléknak terhes a különböző jelszavak megjegyzése,
- 70 százalék stresszt érez, amikor készülékeik védelméről van szó,
- 62 százalékot nyomasztja az érzékeny adatok növekvő mennyisége.
Ezek a stresszszintek nem indokolatlanok. A fogyasztók 59 százaléka számít valamilyen kiberbiztonsági problémára az elkövetkezendő 12 hónapban, az aggodalom pedig jogos, hiszen 54 százalékuk esett a kiberbűnözés áldozatául az elmúlt 5 évben.
"A kiberbűnözésről és áldozataik tapasztalairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedő kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés.
Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytől való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet.
Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetőség érzése megemelkedik." - mondta el a jelenséggel kapcsolatban Boris Charpentier, francia pszichológus és coach.
EZEKBEN AZ APPOKBAN NEM BÍZUNK
A megnövekedett stresszszintek eredményeképpen csökken a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom. A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldő alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak.
A képmegosztó, telekocsi és zene appok megbízhatóbbnak tűnnek: az emberek kevesebb, mint 10 százaléka mondta, hogy nem bízná rájuk adataikat, annak ellenére, hogy ebben az iparágban is hírhedt adatfeltörések voltak.
A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszókezelő megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.
