A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége - mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője.
A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Örülne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.
Folyamatosan növekedhet az idősek aránya
A szakember azt mondta, a szakmai-politikai közmegegyezés szerint az idősödés határa már évtizedek óta 65 év, miközben folyamatosan nő a várható élettartam. Vagyis a 65 év felettiek száma folyamatosan nő Európában szinte minden országban. Magyarországon például jelenleg a 65 év felettiekből 165 jut a 15 év alatti népességre, és ez az index az alapváltozat szerint 2040-re 170 főlé fog emelkedni.
Fontos kérdés, hogy a várható élettartam növekedésével vajon nő-e, és milyen mértékben nő az egészségben eltöltött évek száma, a nyugdíj oldaláról pedig az a kérdés, mennyi ideig tart a befizetés, illetve a kifizetés.
Vénségünkre is dolgozhatunk majd
Hivatkozott egy nagy tekintélyű, nyugdíjközgazdaságtanban alkotó német kollégára, aki a minap azt a hüvelykujjszabályt fogalmazta meg, hogy ha három évvel nő a várható élettartam, akkor a fenntarthatóság miatt két évvel kell megemelni a nyugdíjkorhatárt, hogy még egy évvel tovább lehessünk nyugdíjban. Ennek alapján
ha húsz év alatt négy-öt évvel nő a magyarok várható élettartama, akkor 2-3 évvel meg kellene emelni a korhatárt is.
Hogy végül is mennyivel kell majd emelni a nyugdíjkorhatárt, az attól is függ szerinte, hogy mennyire lesz hatékony a gazdaság, hogyan alakul a befizetések összege.
Kiemelt kép: 24.hu / Csanádi Márton
