A kormányoldal az utóbbi hetekben rápörgette médiarészlegét a Szeviép Zrt. tíz éve bekövetkezett csődjének aktualizálására. A szegedi Fidesz évek óta próbálja Botka Lászlóra, Szeged 17 éve hivatalban lévő szocialista polgármesterére rásütni az építőipari cég 2009-es bedőlését, tavaly viszont már állami pénzek is belekeveredtek az ügybe.
Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a 2018-as országgyűlési választás kampányfinisében maga utazott Szegedre, egyenesen Szabó Bálint lakására, hogy ott jelenthesse be: "Orbán Viktor megbízásából sok-sok milliárd forint kártérítést hoz a Szeviép-károsultaknak". Szabó ekkor már hosszú ideje szimbolikus figurája volt a Szeviép felszámolási ügyének, a csőd miatt kifizetetlenül maradt cégek jogi képviselőjeként exponálta magát. A korábban az MSZP-t és a DK-t is megjárt politikai kalandornak az "érdeme", hogy a szegedi cégcsoport addig kevéssé ismert ügyét szívós akciózásával - és egy sor elvesztett bírósági per árán - három év alatt kiemelte a magyar építőipari bukások közül, és a szocialisták ellen bevethető politikai fegyverré változtatta.
Érdemes megemlíteni, hogy 2009 és 2010 a hazai építőipar fekete évei közé tartozott, a világméretű gazdasági válság utórengései nyomán sok ezer cég dobta be a törölközőt. A fizetésképtelenné vált vállalkozások ötöde az addig rekordokat döngető építőiparban szűnt meg. Ezek a statisztikai adatok semmilyen értelemben nem mentik fel a Szeviép vezetőit pénzügyi machinációik büntetőjogi felelőssége alól, de jelzik, hogy 2009 környékén nem csupán a szegedi alvállalkozók maradtak kifizetetlenül az országban.
A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kudarca után Lázár természetesen igyekezett minél többet kihozni az ügyből. A Szabóval tavaly márciusban, az országgyűlési választási kampány közepén összehozott videóban azt állította:
A szegedi szocialista hatalom csődbe vitt sok száz kisvállalkozást, akiknek mi most segítünk, és megmentjük őket.
A Lázár János által kibrusztolt kormányrendelet alapján tavaly végül 2,4 milliárd forintos kártalanítási keretet osztottak szét állítólag 150-160 vállalkozás között. Azért használtuk az állítólag szót, mert miután kifizették a pénzt, hirtelen elvesztette fontosságát, hogy a szélesebb nyilvánosság is megtudja, kik voltak azok a károsultak, akik tíz év után részesülhettek a kormány által kiosztott pénzéből. Az immár Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség azt állítja, a tárca nem adatkezelő az ügyben, ezért nem tudja kiadni a kedvezményezettek listáját, a pénzosztást bonyolító kormányhivatal pedig különféle jogszabályokra hivatkozva tagadja meg a lista kiadását.
Mindössze három cégről tudni biztosan, hogy a Lázár-Szabó páros tevékenységének köszönhetően zsebre tehette az állam által kiutalt pénzt. Ők ugyanis becsatlakoztak Lázár János, illetve a jobboldali sajtó szeviépes kampányába, és a kártérítésük kapcsán
- vagy nyilvánosan kárhoztatták a szocialistákat a hosszú távú gondokat okozó ténykedésükért,
- vagy nyilvánosan mondtak köszönetet az Orbán-kormánynak azért a nagylelkűségért, amellyel segítette talpra állítani a cégeket.
Mindhárom cégben az a különleges, hogy nem kellett sem talpra állítani, sem megmenteni. Mind a három nyereséges volt, sőt akadt olyan is közöttük, amelyik kifejezetten jól prosperált akkor is, amikor a Szeviép becsődölt.
Lázárnál kijárták, hogy egy hódmezővásárhelyi faktoringcég is bekerüljön a kártalanításba
Saját bevallása szerint a maximális, 200 ezer eurónak megfelelő kártérítési összeget kapta meg a hódmezővásárhelyi HÓDinvest-FAKTOR Zrt. Gémes Péter, a cég vezetője és főtulajdonosa a fideszes hátterű helyi újságnak, a Promenádnak adott tavaly novemberben interjút. Az írás már a címével is azt sugallja, hogy a Szeviép okozta károk miatt csak most, a kártérítés után "lélegezhet fel" a cég, holott 2009-ben nemhogy veszteséges nem volt, hanem 43 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tulajdonosok a gazdasági válságra való tekintettel - és nem a Szeviép-csőd miatt - nagyon körültekintően jártak el, a pénz többségét eredménytartalékba tették, de azért 6 millió forint osztalékot is kifizettek maguknak.
A HÓDinvest pénzügyi cégként eredetileg nem is tartozott a kárpótlásra jogosultak körébe, de Gémes az interjúban maga mondja el, hogy Lázár közbenjárása révén 2018 nyarán módosították a kormányrendeletet, hogy megkaphassák a 60 milliós maximális összeget. Gémes Péter ezért többször köszönetet mondott Lázárnak.
A kártérítés reménye akkor csillant fel, amikor Szabó Bálint jogász, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője felkarolta a pénzükért küzdő Szeviép-árvákat, illetve amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szárnyai alá vette az ügyet
- mondta. Nem tudni, hogy Lázár meggyőzésében számított-e, de nem mellékes, hogy a volt miniszter ügyvéd barátja is sokáig érdekelt volt abban, hogy a hódmezővásárhelyi cég jól prosperáljon. Kulik Jenő Ervin 2004 és 2012 között volt a tagja a HÓDinvest felügyelőbizottságának. Kulik neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy ő volt a többségi részvényes abban a társaságban, amely a Lázár János és családja földjeivel körbevett hódmezővásárhelyi kastélyt birtokolta.
Lázár videóban mondatott köszönetet magának a választási kampányban
Lázár direkt kampányanyagot is készített az egyik kárpótolt szerepeltetésével. 2018. április 5-én, három nappal a parlamenti választás előtt állította kamera elé Borgulya Gézát, a Pannon Útépítő Kft. tulajdonosát.
A Facebookon közzétett videóban főként Lázár beszélt. Fő üzenete az volt, hogy a Szeviép a szegedi szocialista városvezetés udvari beszállítójaként "valószínűleg hordta a pénzt a szocialistáknak és Botkának", ami aztán a kezük alatt eltűnt, az alvállalkozók pedig nem kaphatták meg járandóságukat, és ezért sokan csődbe mentek. A videó azt sugallta, hogy ezek között az alvállalkozók között a Pannon Útépítő is olyan súlyos károkat szenvedett, hogy azt a mai napig nem heverte ki, ezért a kárpótlási eljárásban maximális összeget kapott. Lázár kérdésére Borgulya azt mondta, soha nem kapott volna pénzt, ha nincs a kormány, ezért megköszönte a segítséget Orbán Viktornak, Lázárnak és Szabó Bálintnak.
A videóban és más interjúkban emlegetett súlyos károk ellenére a Pannon Útépítő által leadott mérleg szerint szerény mértékben ugyan, de mind 2009-ben, mind 2010-ben nyereséges volt. Különös körülmény az is, hogy a videóban emlegetett 68 milliós, kifizetetlenül maradt követelésnek nincs nyoma a Szeviép-ügy 2015-ös bírósági tárgyalására készült ügyészségi kimutatásban. A Szegedi Járási Ügyészség vádiratában szereplő követelői listában az áll, hogy a cég mindössze 200 ezer forintnyi igényt nyújtott be a felszámolási eljárásban.
Saját kárpótlása történetét a Délmagyarban mesélte el egy kis szerszámkereskedő cég vezetője. A Csavarker Plusz Kft. 2009-ben hárommillió forintot várt a Szeviéptől az eladott eszközökért, amikor az tönkre ment, de csak a felét fizették ki. Az egyébként nyilvánvalóan jogos követelés másik felét most az adófizetők állták, holott ez a cég is nyereséges volt az üzletkötés idején és azt követően is.
Szabó 100 milliós bevételt produkált a kártalanítás évében
Szabó Bálint maga igen jól járt a Szeviép-kártalanítással. A fideszesek által korábban sztárolt jogász februárban összekülönbözött a kormánypárt Kubatov Gábor irányítása alá került szegedi csoportjával, aminek az lett a vége, hogy Szabót és cégét feljelentették a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentés szerint a Likvid Kontroll Kft. üzletet csinált a károsultak ügyéből: egyrészt sikerdíjat szedett a közreműködéséért, másrészt jelentős haszon reményében olcsón felvásárolta egyes vállalkozások követeléseit.
Szabó ellen el is indult a nyomozás, a közelmúltban házkutatást tartott a rendőrség abban a lakásban, ahol Lázár alig egy évvel korábban ünnepélyesen ismertette a kártalanításról szóló kormányhatározatot.
Szabó előzetesen elismerte, hogy egyszemélyes cége, amit időközben felesége nevére írtak át, 2018-ban 100 milliós nagyságrendűre növelte bevételét. A napokban meg is jelent a Likvid Kontroll tavalyi mérlege. Ezek szerint, miközben 2017-ben alig haladta meg a 4 milliót, a kárpótlás idején közel harmincszoros, egészen pontosan 114,7 millió forintos bevételt könyvelhetett el,
Szabó kiesése sem akasztotta meg azonban a jobboldali média szeviépes gőzhengerét. Állításait a közszolgálati televízió a múlt héten is felhasználta szegedi anyagában. Szabó nevét nem említve, de rá hivatkozva közölték, hogy a Szeviép központi szerepet töltött be az MSZP finanszírozásában. Az M1 Híradóját nem zavarta, hogy Szabó április elején már elvesztett egy pert Botka Lászlóval szemben, mert semmivel sem tudta bizonyítani, hogy a polgármesternél landoltak volna az építőipari cég pénzei. A Híradó egyébként azt is állította, hogy a Szeviép összesen 11 milliárd forintos tartozást hagyott hátra, amikor tönkre ment, holott évekkel ezelőtt kiderült, hogy a felszámolási eljárás során összesen 5,87 milliárd forintos követelést fogadtak be 490 cég részéről, és - mint írtuk - 2,4 milliárdot fizettek ki kárpótlás gyanánt.
A bíróság tavaly novemberben megállapította: a Szeviép nagy tételben adott kölcsönöket különféle vállalkozásoknak. A pénzek eltűnéséért a három cégvezetőt vonták felelősségre. Baranyi Sándor első fokon hat év letöltendő börtönt, a két másik vezető pedig öt év szabadságvesztést kapott. Ennek ellenére az ellenséggé vált Szabó helyett újabban az elmarasztalt Baranyi lett a jobboldali média kedvence. Márciusban a volt vezérigazgató állításait felhasználva támadták be például az MSZP-s Ujhelyi Istvánt a kormánylapok, jóllehet a Szeviép-ügy bírósági eljárása során a most hangoztatott politikai szálak létét nem sikerült bizonyítani, a kormánypárti Figyelő pedig néhány napja helyreigazításban ismerte el: valótlanul híresztelte, hogy a Szeviép finanszírozta Ujhelyi házának felújítását.
