Az orosz külügyminiszter azt állította, hogy országa soha nem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével. Hozzátette: „Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal.”
Teljesíteni kell Moszkva Kijevhez intézett javaslatait, különben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, kedden közölt interjújában.
„Javaslataink, amelyek a rezsim [az ukrán kormány] által ellenőrzött területek demilitarizálására és nácitlanítására, az Oroszország, beleértve az új területeink – a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, Herszon és Zaporizzsja megye – biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetésére vonatkoznak, jól ismertek az ellenség előtt.
– vette elő a jól ismert paneleket az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné válásának kockázata továbbra is nagyon magas.
„Fontos, hogy elejét vegyük a katasztrófának” – mondta Lavrov, emlékeztetve a november 15-i incidensre, amikor egy lengyel területen becsapódott ukrán rakétát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkísérelt orosznak beállítani.
„Ami a konfliktus időtartamát illeti, a labda a rezsim és a mögötte álló Washington térfelén van. Bármelyik pillanatban véget vethetnek az értelmetlen ellenállásnak” – fogalmazott a miniszter.
„A kollektív Nyugat országai és az általuk irányított Zelenszkij fellépése azt bizonyítják, hogy az ukrán válság globális jellegű. Már nem titok, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek stratégiai célja az Oroszország felett a harctéren aratott győzelem, egy olyan mechanizmus, amellyel jelentősen meggyengíthetik vagy akár el is pusztíthatják országunkat” - vázolta sajátos világpolitikai helyzetértékelését Lavrov.
„A forró konfliktus fő haszonélvezője az Egyesült Államok, amely igyekszik mind gazdasági, mind katonai-stratégiai szempontból a lehető legnagyobb hasznot húzni belőle. Washington egyúttal egy fontos geopolitikai feladatot is megold: az Oroszország és Európa közötti hagyományos kapcsolatok megszakítását, még jobban alárendelve magának európai csatlósait” – véli a miniszter.
A külügyminiszter szerint Washington mindent elkövet a konfliktus elnyújtása és súlyosbítása érdekében, amelynek a NATO-országok tényleges részeseivé váltak az ukrán fegyveres erők támogatásával.
Lavrov szerint az orosz vezetés, ellentétben a volt brit kormányfővel és a névtelenül nyilatkozó Pentagon-illetékesekkel szemben, sohasem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével.
"Mi teljesen másról beszélünk. Arról, hogy a Nyugat hazánkkal szembeni teljes feltartóztatási politikája rendkívül veszélyes. Fennáll a kockázata annak, hogy a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásába torkollik" - hangoztatta.
"Mi pontosan erre figyelmeztetünk, és ismételjük újra és újra, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet soha nem szabad elindítani" - tette hozzá.
Szergej Lavrov újból felszólította a Nyugatot, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a rendkívül érzékeny területen. A nukleáris kockázatok minimalizálása érdekében fontosnak nevezte, hogy az atomhatalmak elkötelezettek maradjanak a nukleáris háború elfogadhatatlansága mellett.
Rámutatott, hogy Oroszországnak sok barátja van a világ más részein. Mint mondta, Moszkva készen áll majd azt Európával való együttműködésre, amikor a kontinensen fellép „ha beszámítható, nemzeti orientációjú politikusok jelennek meg ott, akik megértik az Oroszországgal való egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség” fontosságát.
„Realisták vagyunk. Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal. A ruszofóbokkal nem fogunk együttműködni” – mondta, de nem fejtette ki, pontosan mely országokra gondol.
Objektíve lehetetlennek nevezte a normális kommunikáció fenntartását a Biden-kormányzattal, amely Oroszország stratégiai vereségét tűzte ki célul. Mint mondta, az államközi kapcsolatok szándékos rontása nem az orosz diplomácia stílusa, ám Moszkva a párbeszéd alakításában minden körülmények között a kölcsönösség, a „szemet szemért” elvéből indul ki, de nem feltétlenül szimmetrikusan.
– mondta az orosz külügyminiszter.
