Budapest lakossága egyre inkább csökken: tízezrek hagyják el a települést az olcsóbb lakhatás reményében - derül ki a G7 cikkéből.
Az adatok arra engednek következtetni, hogy Budapest vonzáskörzete jóval kintebb tolódott: egy 40-50 km-es övezet jött létre, ahol a lakásárak megduplázódása sem tekinthető ritkának. Ez a változás szoros összefüggést mutat a járvánnyal, mivel a home office terjedésével egyre több munkavállaló mondhatott le az ingázásról.
Az újonnan kialakult zónában feltűnően kelendővé váltak a kertes- és családi házak. Számos helyen Budapesthez képest sokkal gyorsabb és nagyobb mértékű az árrobbanás. Ócsán, Ráckevén és Turán 60 százalékos drágulást mértek, miközben Tápiószelén a 80 százalékot súrolta az áremelkedés. Ezzel egy időben fogy a főváros lakossága: a KSH adatai szerint tavaly 26 ezerrel éltek többen a fővárosban, mint most.
Mi vezetett idáig?
- A lakhatás 2013 és 2017 között a belső pesti kerületekben rohamosan drágult. Egyrészt az árakat az AirBnB hajtotta fel, mivel ebben az időszakban rengetegen befektetési céllal vásároltak lakást, hogy később turisták számára adják ki azokat.
- Másrészt ezzel párhuzamosan megindult a lakók külső kerületekbe való átvándorlása, amely mozgás a szóban forgó régiókban is maga után kezdte húzni az árakat.
- Azt eredményezte ez a két folyamat, hogy 2017 és 2019 között apadni kezdett a különbség a fővárosi külső és belső kerületek lakásárai között. Ezután a lakáspiacot a koronavírus kavarta fel.
- Így tartunk ott 2021-ben, hogy sokak számára már egyáltalán nem éri meg a belső kerületekből átköltözni a külsőkbe. Sőt, egyre többen az agglomeráció határain túl kutatnak olcsó lakhatás után, és ez bő 20-30 km-el terjesztette ki Budapest határait és emelte a lakhatás költségeit.
További részletek a G7 cikkében olvashatóak.
