20 éve minden olyan állam uniós integrációját támogatta Magyarország, ahol határon túli magyarok élnek. Az uniós csúcson a miniszterelnök mégis vétózna Ukrajna ügyében. Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint azonban nem lesz magyar vétó.
Talán még sohasem irányult akkora nemzetközi figyelem Orbán Viktorra, mint a most kezdődő EU-csúcs előtt. A miniszterelnök rég látott kommunikációs offenzívával tette világossá álláspontját: véleménye szerint Ukrajna
Sem az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését nem támogatja, sem Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, amiből jövőre az Oroszország elleni védekezést és a működését finanszírozhatná.
Az Unió vezető politikusai komolyan próbálták nyomás alá helyezni a magyar kormányfőt. Előbb Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezett Budapestre, majd Macron francia elnök hívta meg egy vacsorára Orbán Viktort Párizsba, azonban a jelek szerint mindkét alkalommal kudarcot vallottak a magyar miniszterelnököt meggyőzni próbáló felek. A képlet valamelyest tisztult tegnapelőtt, amikor Orbán Balázs, a kormányfő kommunikációs igazgatója Politiconak kijelentette:
Meglehet, Orbán Viktor is erre játszik, azonban egy ilyen csomagról inkább a színfalak mögött szokás alkudozni. Az mindenesetre tény, hogy az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával 10 milliárd eurót felszabadítottak a kohéziós alapokból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország két fontos területen teljesítette a neki támasztott feltételeket.
A magyar alkudozásról és arról, mi várható az EU-csúcson, Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk.
– Miért érdeke Magyarországnak ezt a pozíciót elfoglalni?
– Alapvetően minden a belpolitikai kommunikációs céloknak van alárendelve, ez elég világosan látszik. Ha a nagyvezér azt mondta, hogy Ukrajnával nem tárgyalunk, akkor nem tárgyalunk, még akkor sem, ha egyébként az egész Európai Unióban mindenki úgy gondolja, hogy mégiscsak kellene, még akkor is, ha önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdésével semmi vesztenivaló nincsen. Ráadásul Magyarországnak alapvetően sokkal inkább érdeke lenne Ukrajna uniós csatlakozása, mint az, hogy ne csatlakozzon. Itt a valós érdekek elvesznek, jellemzően a politikai kommunikációs érdekek miatt.
– Tehát jön a kemény vétó?
– Szerintem Orbán Viktor biztos, hogy nem fog vétózni, ha az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, több okból sem. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelent semmit, mert Törökországgal a folyamat majdnem 20 éve tart, és nem lett belőle semmi. Azaz
hiszen a csatlakozási tárgyalások éppen arról szólnak, hogy annak keretében számon lehet kérni egy potenciális tagállamon, hogy teljesíti-e azokat a feltételeket, amelyek a tagsághoz kellenek. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy szerintük még a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesíti az ukrán kormány.
– Ezek milyen kritériumok?
– Ez egy levegőben lógó megállapítás, önmagában nem sok alapja van. Pont az a lényege a csatlakozási tárgyalásoknak, hogy minden tárgyaló fél tisztán lásson a kérdésben. Tehát igazából nincs vesztenivaló azzal, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy érdemes most ezt a folyamatot megvétózni. Azért elég nagy volt a diplomáciai egyeztetéssorozat az elmúlt néhány napban, Charles Michel is volt Budapesten, Orbán Viktor látogatást tett Macronnál, és még lehetne sorolni. Innentől kezdve ez bármilyen irányba eldőlhet.
– Az EU vezető politikusai mellett az ukrajnai magyar kisebbség egyes képviselői is levélben fordultak a kormányfőhöz, és a magyarországi ukránokat képviselő nemzetiségi szószóló is azt kérte, a kormány ne akadályozza meg az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását. Ez számíthat valamit?
– Töretlen magyar külpolitikai stratégia
még akkor is, ha az nem racionális, ha alapvetően nem szolgál semmilyen érdeket az ellenállás.
– A miniszterelnök úgy érvel, hogy Ukrajna felvétele nem esik egybe a magyar érdekekkel.
– Nem belemenve most itt abba, hogy Ukrajna európai uniós tagsága egyébként mennyire lenne előnyös vagy hátrányos, az biztos, hogy rettenetesen sok dologhoz kell hozzányúlni európai uniós szinten, mielőtt Ukrajna európai uniós tagsága akár ötletszinten komolyan vehető lenne. Hadd mondjak egy példát. Ukrajnában annyi termőföld van, mint nagyjából az egész Európai Unióban összesen. Na jó, ez talán egy barokkos túlzás, de iszonyatos mennyiségű termőföld van. A közös európai agrárpolitikának az egyik legfontosabb eleme a közvetlen földalapú támogatás.
Az európai uniós agrárpolitika reformja nagyjából 40 éve folyamatosan az asztalon van, nagyon komoly viták vannak mindig. És az egyik legfontosabb elem mindig az, hogy a közvetlen földalapú támogatásokhoz hozzá kellene nyúlni. Sokan nagyon nem szeretik ezt az eszközt, de politikai okokból az elmúlt évtizedekben idáig mindig benne maradt a rendszerben. Viszont az ukrán csatlakozást a közvetlen földalapú támogatások rendszerének reformja nélkül nem szabad megcsinálni. Ezért mondom, hogy nagyon-nagyon hosszú idő kell, hogy Ukrajna valaha az EU tagja legyen, még akkor is, ha mindenki nagyon akarja. De hát
Aztán majd persze meglátjuk. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az uniós csúcson ebben a kérdésben milyen döntésre jutnak az állam- és kormányfők, de szerintem egyáltalán nem kell meglepődni majd rajta, hogyha itt nem lesz vétó magyar részről.
– Ha Orbán Viktor nem vétóz, akkor viszont ezt nagyon komolyan meg kell majd magyarázni.
– Ukrajna nem lesz szombaton az EU tagja, még akkor sem, hogyha itt most úgy döntenek a tagállamok, hogy megindítják a csatlakozási tárgyalásokat. Így hát az elmaradt vétót még mindig tudja Orbán Viktor úgy kommunikálni hazafelé, hogy győzött. Nagyon fontos, hogy neki csak hazafelé kell kommunikálnia, a többi európai uniós tagállam közönsége felé nem annyira, mert az a többi állam- és kormányfő problémája. Az bőven kommunikálható lesz, hogy abban állapodtunk meg a többi európai állam- és kormányfővel, hogy nagyon oda fogunk figyelni, és nagyon keményen bevasaljuk Ukrajnán az uniós szabályokat, meg az elveket.
Azért ez nem egy kétéves projekt. Jelenleg az összes európai uniós vezető az Európai Unió esetleges bővítését nagyjából 2030-ig a Balkánnal látja reálisnak. A balkáni bővítés nélkül kizárt az ukrajnai bővítés. Bármilyen döntés születik, azt meg lehet magyarázni.
– Lehet szerepe ebben a játszmában Moszkvának?
– A magyar külpolitika, meg az európai uniós politika Moszkva nélkül is épp eléggé hektikus volt az elmúlt 13 évben, tehát nem szabad meglepődni, hogy nincs benne semmi konzekvens jelleg. Mondok egy konkrét példát. Azt hallgatjuk mióta Orbán Viktortól, hogy az Európai Unió bántja a tagállami szuverenitást, el akar venni tagállami hatásköröket. Az is téma, hogy a jövő évi magyar elnökséget egyes politikusok szerint el kellene venni Magyarországtól. Érdemes egy kicsit visszanézni, mi történt akkor, amikor Orbán Viktor kormánya 2011 első félévében vitte a soros elnökséget. A mottója az volt, hogy erős Európa. Az egyetlen komolyan vehető eredménye az európai uniós elnökségünknek az úgynevezett 6-os csomag elfogadása volt. Ez a hatos csomag olyan jogszabályból állt, amelyek lehetővé tették az Európai Uniónak, hogy a gazdasági kormányzás területén beavatkozzon a tagállami kormányok munkájába.
Miért csinálta ezt 2011 első felében Orbán Viktor? Azért, mert egy alku mentén működött az Európai Bizottság akkori elnökével, a szintén néppárti José Manuel Barrosoval. Ő egészen 2011 nyaráig rá sem nézett azokra a folyamatokra Magyarországon belül, amikkel Orbán Viktor lebontotta a jogállamot, átalakította a választási rendszert, kiherélte az Alkotmánybíróságot. Mindezekkel kapcsolatban az Európai Bizottság 2011 első felében meg sem mukkant. Azért, mert ez volt a politikai alku, cserében Orbán Viktor a soros elnökségen keresztül az Európai Bizottság ökle volt a tagállamokkal szemben. Ennyit az elvi alapú szuverenitásvédelemről.
– Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, Magyarország akkor engedné át az Ukrajna támogatására jövőre szánt 50 milliárd eurós támogatást, ha megkapná a befagyasztott 30 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Elképzelhető egy ilyen kompromisszum?
– Ez akkor lenne egy reális elképzelés, ha az elmúlt hónapokban a magyar kormány nem radikalizálta volna a helyzetet. Elméletben lehet, hogy egy ilyen megállapodást meg lehet kötni. Gyakorlatilag viszont, amennyire én tudom, jelenleg nagyon erős eltökéltség van például az Európai Bizottságnál, hogy nem lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ebben a kérdésben nem az Európai Bizottság a végleges döntéshozó, hanem a tagállamok képviselőiből álló Tanács. Ha a Bizottság megállapodik Orbán Viktorral, de a Tanácsban a tagállamok többsége ezt nem hagyja jóvá, az nagyon veszélyes precedenst teremtene az Európai Unió működésében. Ezt a Bizottság soha nem fogja megkockáztatni. Márpedig a tagállamok szintjén is elég komoly ellenállás és vita van, mert kritikák vannak Orbán Viktorral szemben.
– De mi lesz, ha alku híján Orbán Viktor nem engedi át a támogatást Ukrajnának?
– Azt, hogy megtámogassák Ukrajnát rengeteg pénzzel, adott esetben a tagállamok az Európai Unió nélkül is meg tudják csinálni. Persze szívesebben csinálnák az Európai Unió zászlaja alatt, mert jól néz ki, és úgy tűnik, mintha az Európai Unió egy komoly politikai szereplő lenne. De ha így nem lehet, mert mondjuk Orbán Viktor egy leküzdhetetlen vétóval áll a dolog útjába, azt fogja mondani a többi tagállam, hogy akkor csináljuk bilaterális alapon. Vagy csinálunk rá akár egy új nemzetközi szervezetet. Most őszintén, mibe kerül az?
És ebben benne lesz az összes EU tagállam, kivéve Magyarország. Ez a szervezet akár hitelt is fel tud venni, ugyanúgy, mint az Európai Unió. Orbán Viktor vétója ebben a kérdésben nagyon sokféleképpen és sokféle módon megkerülhető. Ezt azért ő is nagyon jól tudja.
– Orbán Viktor azt mondja, hogy azért nem támogatja az ötvenmilliárdos segélyt Ukrajnának, mert szörnyen korrupt ország, és csak egy lyukas verembe öntjük a pénzt.
– Ez reális értékelése a helyzetnek. Nem akarok bántani senkit, de nyílt titok, hogy Ukrajnának nagyon sokat kell fejlődnie. Például ezen a területen is. De azért van ennek valami egészen sajátos bája, amikor ezt az érvet az egyetlen olyan állam hozza fel az Európai Unióban, ahol jelentős mértékű pénzek vannak a korrupció miatt letiltva.
– De ha nem tud vétózni a magyar miniszterelnök, noha ezzel fenyegetőzik hetek óta, akkor egyáltalán érdemes neki felülni egy repülőre és odamenni?
– Mindenképpen igen, mert miután beharangozta, hogy majd mindent megvétóz, és nagyon kemény lesz, annak lesz hírértéke, és az ad neki egyfajta politikai pozíciót, meg értéket, ha mégsem vétóz.
Az előbb elmondtam, hogy szerintem semmilyen veszélyt, meg problémát nem jelent a magyar érdekek szempontjából, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások. Ezt Orbán Viktor is nagyon jól tudja. Pontosan azért érdemes ilyenkor kimenni, és kicsit keménykedni előtte, mert akkor utána annak van értéke, hogy engedtem az álláspontomból, miközben tudom, hogy nem veszítek semmit. De azzal, hogy engedek az álláspontomból, cserébe tudok kérni valamit.
– Mit tud kérni, mit tud hazahozni Brüsszelből most?
– Hogy most, holnap, holnapután mit tud hazahozni, azt nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy konkrétan semmit. Ezek hosszú távú megállapodások, lehet, hogy ezeknek az ellentételezése nem holnap, nem holnapután történik meg. De azt haza tudja hozni, ami neki érték, hogy ki tud állni a magyar választók elé. És van egy olyan érzésem, hogy készül is erre, hiszen ezért volt a parlamenti fellépés is. Nem nagyon volt még ilyen eddig. Majd a csúcs után, amikor hazajön, nyilván az ott történtek úgy lesznek keretezve, hogy abból az jöjjön ki, mekkorát nyertünk az uniós csúcson.
