„Lassított felvételen zajló mészárlást” hajthat végre Trump Washingtonban

Az biztos, hogy Donald Trump már jó ideje szeretné kirúgni Rod Rosensteint. A helyettes igazságügyi minisztert, aki felügyeli az amerikai elnök ellen (is) zajló nyomozást, amely a különleges ügyész, Robert Mueller vezet. A vizsgálatot rendszeresen "boszorkányüldözésként" jellemző Trumpot azonban eddig sikerült lebeszélni arról, hogy megtegye a lépést, ami pontosan olyan látszatot keltene, mintha akadályozni próbálná az igazságszolgáltatást.

Pénteken azonban Trump megkapta az indokot, aminek köszönhetően könnyedén eltávolíthatja pozíciójából Rosensteint. És ezt nem másnak, mint az általa gyűlölt New York Timesnak köszönheti.

A lap pénteken megjelent cikkéből kiderült, hogy Rosenstein felajánlotta, hogy titokban rögzíti a Trumppal folytatott beszélgetéseit, valamint felvetette a lehetőséget, hogy a 25. alkotmány-kiegészítés alapján eltávolítsák az elnököt a pozíciójából, mert nem képes ellátni az államfői feladatokat. A cikk szerint felajánlotta, hogy ebbe segít bevonni a kormány tagjait. Ezekről az igazságügyi minisztérium, valamint az FBI munkatársaival folytatott találkozókon beszélt.

Rosenstein két közleményt is kiadott (egyiket a Fehér Ház nyomására), amelyekben tagadta, hogy bármi ilyesmit tett volna, de közben több más amerikai lap is megerősítette, hogy elhangzottak a Times cikkében ismertetett kijelentések. Ugyanakkor többen is hangsúlyozták, hogy Rosenstein csak viccelt, szarkasztikus volt, amikor ezeket mondta.

A Times cikke bombaként robbant. Trump ezzel ugyanis megfelelő, jogilag jól védhető indokokat kapott arra, hogy kirúghassa Rosensteint. Amivel kérdésessé válhat Robert Mueller különleges ügyész nyomozásának jövője.

Kirúgni, vagy se, ez itt a kérdés

A CNN információi szerint a hétvégén a Fehér Házban Rosenstein jövője volt a legfőbb kérdés. A hírtelevízió értesülései szerint Trumpot akkor még jobban izgatta, hogy mi lesz a sorsa legfelsőbb bíróságra szánt jelöltjének, akinek jelenleg is zajlik kongresszusi meghallgatása.

Közben Trump több támogatója is sürgette az elnököt, hogy szabaduljon meg Rosensteintől, akit Trump már akkor el akart távolítani, amikor kiderült, személyesen engedélyezte az FBI-nak, hogy házkutatást tartsanak személyes ügyvédjénél, Michael Cohennél. Aki most már együttműködik Muellerékkel.

Bár pénteken sokan várták, hogy Trump a Times cikkére reagálva azonnal kirúgja Rosensteint, ez végül nem történt meg. A Fehér Ház szokatlanul megfontoltan kezdett el foglalkozni az üggyel. Több helyen is megjelent beszámolók szerint attól tartottak, hogy ezzel az üggyel csak csapdába akarják csalni Trumpot.

Köztük volt Sean Hannity, a Fox News műsorvezetője, az ember, akinek szavára az elnök leginkább odafigyel. És aki műsorában közvetlenül az elnökhöz szólva arra figyelmeztette Trumpot, a cikkel csak ki akarják provokálni, hogy rúgja ki Rosensteint. Ez az érv célba is ért Trumpnál.

Hétfőn, amikor Rosenstein megjelent a Fehér Házban, felbolydult az egész politikai sajtó. Egymás után jelentek meg az egymásnak ellentmondó információk.

• Ki fogják rúgni.
• Nem fogják kirúgni.
• Rosenstein arra számít, hogy Trump elbocsájtja.
• Rosenstein lemondott.
• Rosenstein felajánlott a lemondását John Kelly kabinetfőnöknek, de ő nem fogadta el.
• Nem ajánlotta fel a lemondását.
• Az igazságügyi minisztérium már elő is készítette a távozásáról szóló közleményt.

A közben az ENSZ közgyűlésén lévő Trump egy hétfői sajtótájékoztatón közölte, hogy telefonon beszélt Rosensteinnel, de nem árulta el, miről volt szó. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders pedig közleményben tudatta, hogy az elnök csütörtökön találkozik személyesen Rosensteinnel, amikor Trump visszatér Washingtonban. A találkozó a Fehér Házban lesz - tette hozzá Trump.

Hogy mi lesz a sorsa Rosensteinnek a csütörtöki találkozó után, azt senki sem tudja. Talán maga Trump sem. A legfontosabb kérdés azonban nem is ez. Hanem, hogy mi lesz a sorsa Mueller nyomozásának, ha távozik Rosenstein.

Miközben a republikánus képviselők és szenátorok igyekeztek minél nagyobb csöndben lenni Rosenstein-ügyben, a demokrata politikusok annál hangosabbak voltak. Attól tartanak ugyanis, hogy a helyettes igazságügyi miniszter távozása csak előjáték lenne ahhoz, hogy Trump leállítsa a különleges ügyész nyomozását. Vagy legalábbis megbénítsa azt.

Robert Muellert Rosenstein nevezte ki különleges ügyésznek, miután Trump kirúgta az FBI igazgatóját, James Comey-t, aki a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozással kapcsolatban indított nyomozást vezette.

A nyomozást Mueller vette át, de már nem csak azt vizsgálhatta, hanem Rosenstein megbízása alapján minden állítólagos bűncselekményt, amire a nyomozás közben bukkannak. Köztük azt is, hogy Trump elkövette-e az igazságszolgáltatás akadályozását Comey kirúgásával.

A nyomozást Rosenstein felügyeli, így hatalmas szerepe van benne. Az ő döntésén múlik, hogy kik ellen emelnek vádat, ő engedélyezi Mueller költségvetését, és végül a különleges ügyész neki fogja átadni a nyomozás eredményeit. És ő dönthet arról, hogy azt nyilvánosságra hozzák-e vagy sem. Ha úgy akarja, akkor könnyen lehet, a vizsgálat eredményei talán soha nem is lesznek nyilvánosak. És ami a legfontosabb, egyedül ő az, aki kirúghatja.

Ez a következő lépés a lassú, lassan előrehaladó, lassított felvételen zajló Szombat Esti Mészárlásban

- jelentette ki Jerrold Nadler képviselő, a képviselőház jogi bizottságának legmagasabb rangú tagja. Ezzel a Richard Nixon bukásához vezető egyik legfontosabb mozzanatra utalt, amikor Nixon elérte, hogy kirúgják az ellene vizsgálódó különleges ügyészt, Archibald Coxot.

A nagy kérdés, hogy ki lesz Mueller "főnöke", ha Rosenstein távozik posztjáról. A szabályok szerint a minisztérium rangsorban következő tagjára hárulna ez a feladata, de az a pozíció jelenleg üres. Így a minisztérium negyedik embere, Noel Francisco, a solicitor general (ennek nincsen megfelelője a magyar jogrendben, ő az, aki a legfelsőbb bíróság előtt képviseli a kormányt) lépne a helyébe. Hogy ő hogyan viszonyulhat majd Mueller nyomozásához, senki sem tudja biztosan.

Trump ugyanakkor kinevezhet Rosenstein helyére egy új embert, de csak olyat, akinek kinevezését a szenátus jóváhagyta. Ekkor lehetséges, hogy olyasvalakit talál, aki hajlandó lesz az elnök kérésére keresztbe tenni a vizsgálatnak. Vagy akár arra is, hogy kirúgja Muellert. Kérdés, hogy Trump kész-e vállalni azt a politikai vihart, amit Mueller eltávolítása jelent, miközben meg van arra is lehetősége, hogy szép csendben próbálja akadályozni a különleges ügyész munkáját. Például költségvetésének megnyirbálásával.

Rossz időzítés

A lehetőség, hogy kirúghassa Rosensteint, és ezzel keresztbe tehessen Mueller nyomozásának, a lehető legrosszabbkor jött Trumpnak. Alig több mint egy hónap van ugyanis hátra a közelgő kongresszusi választásokig, és republikánus stratégák attól rettegnek, hogy bármilyen Mueller akadályozására irányuló lépés a demokraták malmára hajtja a vizet.

Hiszen pont úgy nézne ki, mintha Trumpnak takargatnivalója lenne, és azért akadályozza a nyomozást, és ez csak még jobban feltüzelné a már amúgy is lelkes demokrata szavazókat. És ezzel még nagyobb esélyük lenne többségbe kerülni a képviselőházban, és a szenátusban is.

Késő bánat?

Közben minden jel arra mutat, hogy Mueller és csapata már a nyomozás vége felé jár, és erősen kérdéses, hogy leállításával bármit is elérne Trump. Egy évvel ezelőtt, amikor még éppen csak elkezdtek nyomozni, még más lett volna a helyzet.Mostanra azonban már vádat emeltek Trump több közeli munkatársa ellen, akik közül többen együtt is működnek az ügyészekkel, és Muellerék bizonyítékhegyeket gyűjthettek össze Trump, vagy Trump családtagjai ellen.

A minden apró részletre odafigyelő jogászcsapat pedig biztosan felkészült arra a lehetőségre, hogy az elnök esetleg kirúgatja Muellert, és gondoskodtak arról, hogy a már náluk lévő bizonyítékok valamilyen módon nyilvánosságra kerülhessenek.

Mindenesetre Trump szóvivője kedd reggel az ABC televízió reggeli műsorában nem jelentette ki teljesen egyértelműen, hogy Mueller befejezheti-e a nyomozását, ha Rosenstein távozik posztjáról.

Kiemelt kép: Nicholas Kamm / AFP