A Júliai-Alpokban fekvő Bledi-tó Szlovénia második legnagyobb tava, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt.
Spela Remec Reka, a Szlovén Környezetvédelmi Hivatal munkatársa évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó állapotát. A szakértő szerint 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett - írja az MTI. Az infrastruktúra fejlődése ugyanakkor nehezen képes követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait.
Fotó: Pixabay
A tó és az ahhoz vezető utak forgalma folyamatosan nő, egyre több a fürdőző és a horgász, a helyi kommunikációs hálózat leterhelt, illetve tó körüli építkezések is befolyásolták az ökoszisztémát. Remec Reka szerint emiatt
a Bledi-tó természetes ökológiai állapota és a vízminőség-határértéke 2021-re nem fogja elérni az Európai Unió vízügyi keretirányelvének előírásait.
A szakértő úgy véli, tartós javulást csak akkor lehet elérni, ha kiküszöbölik a szennyezés okait. A szennyvíztisztítás mellett csökkenteni kell a tó forgalmát, illetve a madárállományt is. A szárnyasok és a halak etetését is tiltani kellene, hiszen az etetőanyagok jelentősen rontják a tó ökológiai állapotát.
Bár a helyi önkormányzat tisztában van azzal, hogy a haletetés az egyik legfőbb oka a vízminőség romlásának, úgy véli, a helyzet orvoslása hosszú folyamat. A város nemrég vásárolt ugyan egy vízfelületet tisztító elektromos hajót, Remec Reka szerint viszont a probléma összetettsége miatt ez elhanyagolható javulást hoz majd.
Kiemelt fotó: Pixabay
