Bolygónk mélyén, a külső magban az olvadt vas és nikkel mozgása hozza létre a mágneses mezőt, amely elengedhetetlen védelmet nyújt az élet számára a kozmikus sugárzással szemben. A mágneses térrel kapcsolatban még rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Egy új tanulmányban Nicolas Gillet, az Université Grenoble Alpes munkatársa és kollégái olyan mágneses hullámokat mutatnak be, amelyek a külső mag felszínén, a köpeny határán mozognak - írja az IFLScience.
A hullámok lassan, 1500 kilométer per éves sebességgel haladnak, és nagyjából hét év alatt érnek körbe.
Gillet szerint a geofizikusok régóta feltételezték az ilyen hullámok létezését, de úgy gondolták, hogy sokkal tovább tartanak. A csapat most nem földi műszerek információit vizsgálta, hanem űrből gyűjtött adatokat elemzett.
Az információk az Európai Űrügynökség Swarm missziójából, illetve a korábbi német Champ és dán Ørsted küldetésekből származtak. A Swarmhoz három műhold tartozik, amelyek képesek mérni a földmag mágnesességét, illetve a bolygó egyéb régióiból és az űrből származó jeleket.
Úgy tűnik, a hullámok az Egyenlítőnél a legerősebbek, és a bolygó forgástengelye mentén oszlopokba rendeződnek. Ahogy a Coriolis-erő hatással van a folyadékok mozgására az Egyenlítőtől északra és délre, úgy a hullámok is egyfajta mágneses Coriolis-mozgást mutatnak.
Gillet szerint a hullámokat a folyékony magban lévő zavarok alakíthatják ki. Mint hozzátette, valószínűleg léteznek még hasonló, de hosszabb időtartamú hullámok is.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
