Vasárnap hajnalban szexuális zaklatás vádjával vették őrizetbe a 22 éves olimpiai és világbajnoki bronzérmes Kenderesi Tamást, miután egy dél-koreai szórakozóhelyen egy 18 éves lány kihívta a rendőröket. Kenderesi elismerte, hogy hozzáért a lányhoz, bocsánatot is kért, a zaklatást viszont tagadta. Ma számoltunk be róla, hogy Kenderesit elengedték, így két nappal társai után érhet Budapestre.
Amellett, hogy az eset bejárta a sajtót, valakit meg is ihletett. Lackfi János költő a Facebookon osztotta meg a Kenderi-ügyről írott versét:
BALLADA A POPSIFOGÓ BAJNOKRÓL
Dél-Korea oly messze van,
Oly árván érzem magamat,
Az emberlélek meztelen,
Felvérzi minden pillanat…
Kozmosz-magányom közepén
A semmiben zuhantam én.
És kapaszkodó kelletett,
Hát megfogtam egy feneket.
Oly stresszben él, ki versenyez,
Ha bukik, jön helyére más,
Léte pörgő CD-lemez,
Mindene az országimázs.
Hát nem csoda, ha néhanap
Megszédül, s ekkor odakap,
Hol csalódás nem fenyeget,
És megmarkol egy feneket.
Ó, körök, gömbök, hengerek,
Az kövezzen meg engemet,
Kinek soha még a matek
Fejébe nem szállt, emberek!
Felizgattak a vektorok,
Az érintők, hiszen robog
A tudomány, ez így kerek:
Megfogtam azt a feneket.
Tapasztalatnak meglepő:
(Nem mentegetőzés ez itt)
Kiderült, hogy az illető
Popóhoz nő is tartozik.
Eszem megáll, ez egy helyi
Szokás lehet, oly emberi!
Hogy mik nem érnek, rettenet,
Ha megfogok egy feneket!
Herceg, fatális apropó
Versre e kétes alkalom!
Éppen akkor, ott, a popó
Meg a lendülő alkarom…
Annyi popó s tenyér kering
A nagyvilágban rendszerint,
Ám a sors úgy rendelkezett:
Én fogjam meg e feneket!
Kiemelt kép: Kovács Attila / MTI
