Az egészségügyi elemző szerint felvet néhány kérdést, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának fogalma sincs arról, miért ilyen hosszúak a várólisták, miért maradt el idén hatezer műtét.
„Nekünk az fáj a legjobban, hogy idén hatezer műtét ragadt benn, vagyis ennyi beteg ellátása nem valósult meg, és nem azért, mert nem volt rá forrás” – mondta Kiss Zsolt az Economxon szerdán megjelent interjúban. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azonban arra már nem tudott választ adni, hogy mi állhat a több ezer elmaradt műtét hátterében. Úgy véli, ez önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozó hiánnyal, nincs eszközhiány sem, de még a kórházi adósság sem okozhat féket a gazdasági vezetők gondolkodásában. Ami biztos, mindez komoly következményekkel jár: Magyarországon például évente 10 ezer térdprotézis műtétet végeznek, de ebben a pillanatban is 12 ezren vannak a várólistán.
Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint elgondolkodtató, hogy a NEAK főigazgatójának fogalma sincs arról, mi állhat az elmaradó műtétek hátterében.
– Ha maga a NEAK vezetője nem tudja ezeknek az elmaradó műtéteknek az okát, akkor azért felmerül az emberben néhány kérdés. Először is felmerül a kérdés, hogy valóban ő-e az az ember, akit ez a pozíció megkíván, ha a rendelkezésére álló adatokból nem tud következtetéseket levonni. Aztán felmerül az a kérdés is, hogy mennyire hitelesek ezek az adatok, vagy esetleg kozmetikázottak. Ha utóbbi, akkor vajon melyik részen tér el a valóságtól az adathalmaz?
– Véleménye szerint mi állhat az elmaradó műtétek hátterében valójában?
– Takács Péter egészségügyi államtitkár egy interjúban elismerte, hogy vannak olyan beavatkozások és ellátások, melyeket jelentősen alulfinanszíroz a rendszer, miközben olyanok is, amiket túlfinanszíroznak, és ez végül is kiegyenlíti egymást.
Az államtitkár szavai alapján érdemes lenne a NEAK-nak megnézni, hogy melyek az alulfinanszírozott ellátások, köztük vannak-e például a csípő- vagy térdprotézis beavatkozások, és ha igen, akkor máris érthetővé válik, hogy a kórházaknak egyáltalán nem érdeke a saját, eddigi jelentős adósságállományát tovább halmozni. Márpedig ha alulfinanszírozott ellátást végeznek, akkor az adóságot fogják tovább növelni. Az okok közé tartozik az is, hogy a mai kórházvezetések a NER közeléből kerülnek ki, ahol nem a gondolkodást, hanem a lojalitást díjazzák, ezért nem érdekeltek és nem kreatívak a probléma megoldásában. Harmadrészt pedig olyan brutális szakemberhiánnyal küszködnek az egészségügyi ellátóintézmények, ami önmagában teszi lehetetlenné a felhalmozott várólisták ledolgozását. Szóval komplex a probléma, de azt gondolom, hogy a NEAK vezetőjének ezt illene átlátni, ami ha nem megy, akkor le kell mondani.
– Más országokban hogyan próbálják kezelni az elmaradt műtéteket és a várólistákat?
– Németországban viszonylag kicsi a várólista, Angliában pedig nagy a várólista. Azonban ezekben az országokban szembenéznek a problémával, ha van, és
Ehhez képest Magyarországon a gondokat berugdossák a szőnyeg alá, de ettől a probléma még ugyanúgy megmarad, csak legfeljebb nem látszik a nagyközönség számára.
– Hogyan lehetne a legegyszerűbben és leggyorsabban ledolgozni ezt a hatezer elmaradt műtétet?
– Ez nem lesz egyszerű, nem fog menni egyik pillanatról a másikra, hiszen a gyors eredményhez máshonnan kellene erőforrást elvonni. Mondok egy példát: amikor elkezdtem az egyetem előtt az egészségügyben dolgozni műtősfiúként és betegszállítóként, akkor egy betegcsere a műtőben 10-15 percig tartott, ami alatt a következő beteg már az érzéstelenítőt is megkapta.
Ahhoz, hogy legalább elkezdődjön a tisztességes ellátás, szerintem alapjaiban kellene átnézni és megváltoztatni az egészségügyi struktúrát, és megfelelő vezetőket kell az egyes pozíciókba ültetni.
- Kiss Zsolt szerdai interjújában szóba került az is, hogy a NEAK főigazgató korábban egy egészségügyi konferencián azt mondta, nem tudja hova tűntek a rendszerből a betegek.
– Valószínűleg arról lehet szó, hogy ha összevetjük a Covid előtti, 2018-as és 2019-es esetszámokat a mostanival, akkor jelentősen alacsonyabb számokat láthatunk a rendszerben. Korábban ráadásul a vattázás is feljebb tornázta a mutatókat, vagyis az a jelenség, amikor egy-egy esethez több, valójában nem elvégzett ellátást is elkönyveltek, amivel a kórházak a finanszírozásukat próbálták feljebb tornázni. De szerintem nem erről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy
miközben utóbbinak is jelentési kötelezettsége van a NEAK felé. Kiss Zsolt szavaiban mindenesetre ellentmondás van, hiszen a szerdán megjelent interjúban úgy fogalmaz, hogy nem csökkent a Covid alatt a betegellátás szintje, majd a következő mondatban a pandémia alatt összeszedett hátrányok ledolgozásáról beszél. Márpedig ezek egymásnak ellentmondó kijelentések. Ez is jól példázza, hogy ebben a rendszerben a lojalitás sokkal fontosabb a szakmaiságnál, hiszen véleményem szerint a főigazgató is pontosan tisztában van azzal, hogy mi a válasz a betegek eltűnésére, de ezt nem mondhatja ki, és kénytelen hazudni két mondaton belül.
– A NEAK főigazgatójának szavai alapján tehát kevesebb a beteg, de mégis nőttek a várólisták. Ez mit jelenthet?
- Ez matematikailag nem stimmel, sehogy nem jön össze. Egy dolgot tartok elképzelhetőnek: az egészségügy mára annyira összeomlott és szétesett, hogy kevesebb beteg ellátására sem képes. Lehet, hogy annyira komoly baj van a rendszerrel, hogy az alacsonyabb betegszám ellátása is gondot okoz. Más nem jöhet számításba.
