Szívünk, tüdőnk és más szerveink különböző sebességgel öregszenek - derült ki egy, a Cell Reports folyóiratban megjelent új tanulmányból. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint az élettartam meghosszabbításának kulcsa annak meghatározása lehet, hogy egyénenként melyik szerv működik a legjobban és melyik a legrosszabbul - írja a Study Finds. A kutatók példának hozzák fel, hogy egy 45 évesnek is lehet olyan anyagcseréje, mint egy tinédzsernek, míg egy kettes típusú cukorbetegségben szenvedő immunrendszere működhet a betegségétől függően remekül. Ezzel az a probléma, hogy az öregedés legtöbb molekuláris elmélete nem tesz különbséget a fiziológiai rendszerek között, hanem egy nagy rendszerben gondolkozik, ezen pedig ideje volna változtatni.
Most egy több mint 4000, kínai származású ember bevonásával végzett kutatás olyan molekuláris és egyéb változások kombinációit találta, amelyek az egyes szervekre jellemzőek. Az elemzés megállapította, hogy a szervek és szervrendszerek különböző ütemben öregszenek - ez pedig előre jelezheti a halálozás várható idejét. Ami még jobb: a kutatók vér- és székletmintákból azonosítható biomarkereket, valamint rutin testvizsgálatból származó méréseket használtak, így nem is kell nagy technológiai háttér ahhoz, hogy ezeket a jellemzőket bárkire meg lehessen állapítani.
A kutatócsoport kimutatta, hogy a testünkben minden szervnek más a biológiai órája, ami nagy változatosságot mutathat az emberek genetikája és életmódja szerint.
A legtöbb emberi öregedési vizsgálatot korábban idősebb populációkon és olyan csoportokon végezték, ahol magas a krónikus betegségek előfordulása. A fiatal, egészséges felnőttek öregedési folyamata nagyrészt ismeretlen, és egyes tanulmányok azt sugallták, hogy az életkorral összefüggő változások már a 20-as éveiknél fiatalabbaknál is kimutathatók, így a kutatók úgy döntöttek, hogy erre a korosztályra összpontosítanak. A kísérlethez 20-45 év közötti nőket és férfiakat válogattak be.
A tudósok összesen 403 jellemzőt vettek figyelembe, amelyek magukban foglalják az anyagcserét, a biokémiát, az immunitást, a testösszetételt, a fizikai erőnlétet, az agyhullámokat, az arcot és a bélbaktériumokat. Ezeket a jellemzőket kilenc kategóriába sorolták, amelyek különféle rendszerekhez kapcsolódnak, beleértve a szív- és érrendszert, a vesét, a májat, a nemi hormonokat, a bőrt, a táplálkozást, az immunrendszert, a fizikai erőnlétet és a mikrobiomát. A kutatók a nemekre jellemző különbségek miatt férfi és női alkategóriákra is osztották a csoportokat. A csapat kifejlesztett egy öregedésiráta-indexet, amely képes korrelálni a különböző testi rendszereket egymással. Eredményeik alapján az önkénteseket a kronológiai életkoruknál gyorsabban vagy lassabban öregedő kategóriába sorolták.
Összességében a tanulmány azt állapította meg, hogy a különböző szervek és rendszerek biológiai életkora különböző összefüggéseket mutat, köztük néhány váratlan egybeesést is. A tudósok azt várták, hogy az egészséges testsúly és a magas fizikai erőnlét mindenre a legnagyobb pozitív hatással lesz, meglepő módon azonban a változatosabb mikrobióma fiatalabb bélrendszerre utalt, miközben a vesék öregedésére negatív hatással volt. A kutatók szerint ez azért lehet így, mert a változatos baktériumok több munkára fogják a szervet.
A szakértők mutációkat is vizsgáltak, hogy megállapítsák, vajon a különbségek genetikai tényezőkkel magyarázhatók-e. Találtak bizonyos útvonalakat itt is, amelyek összefüggésbe hozhatók az öregedési rátákkal.
