Nem használok okostelefont, nincsenek elmentve a számítógépemen a jelszavaim, a hivatalos dokumentumokat elzárva tartom, mégis megtörtént: majdnem az összes pénzemet ellopták.
Erika egy budapesti ügyvédi irodában megtörten beszélt a 24.hu-nak arról, hogy megfontoltsága ellenére csaknem minden megtakarítását elvesztette, miután a bankszámlájáról 30 millió forintot zsákmányoltak illetéktelenek. Még a lekötött állampapírokat is pénzre váltották, és elutalták a számláról.
Az asszony és családja olyan csalók áldozata lett, akik egy egyre inkább elterjedt módszerrel károsítják meg azokat, akikről ki tudják deríteni, hogy nagyobb összeget tartanak bankszámlájukon. Erikáékat ugyanazzal a módszerrel fosztották ki, mint azt a budapesti házaspárt, akiktől nemrég 51 millió forintot loptak el ismeretlenek, és ugyanez történt Attilával, akit szintén 30 millióval rövidítettek meg.
A három történetben közös, hogy a pórul jártak egy fölöttébb kedvező - egy állítólagosan külföldre települt magyar által feladott - lakáshirdetésre jelentkeztek. A budapesti csali ingatlanok mögött azonban szélhámosok álltak, a céljuk pedig minél több személyes adat megszerzése volt.
Erikáék az V. kerületi Széchenyi utcában egy 34 millió forintért kínált 50 négyzetméteres lakás hirdetésére jelentkeztek. Telefonon azt a tájékoztatást kapták egy férfitól, hogy a külföldön élő unokatestvére haza akar települni családjával, és sürgősen pénzre van szüksége, ezért is kedvezményes az ár. Utalt arra is, hogy a rokon hamarosan több más érdeklődőnek is megmutatja a lakást, amelyről mindössze egy fotót töltöttek fel a hirdetési oldalra, a férfi azonban további képeket és videót is ígért emailben.
Bár Erika azt kérte, hogy egy nagy méretű fájlok küldésére alkalmas szolgáltatáson keresztül kaphassa meg a képeket, a hirdető mást ajánlott. Azt mondta, informatikus a szakmája, és az AnyDesk nevű ingyenes szoftver segítségével gyorsan át tud küldeni mindent.
Egy hivatalos honlapról le is töltöttem azt az útmutatásával, mert legálisnak látszott, és a vírusirtó sem jelzett problémát
- mesélte Erika, aki nem sejtette, hogy a programmal visszaélést is elkövethetnek a számítógépén. Az AnyDesk ugyanis távoli asztalkapcsolatot létesít a komputerek között. Így lehetőség nyílt arra, hogy a bűnözők betörjenek Erika számítógépébe, és feltehetően nem volt más dolguk az adatok megszerzéséhez, mint megvárni, hogy a nő belépjen az internetbank-fiókjába. Eddig a pontig szinte minden ugyanúgy zajlott le, mint egy másik károsult esetében, akinek szintén e program telepítése miatt úszott el csaknem minden megtakarítása:
Egy óvatlan kattintás miatt 51 millió forintot loptak el egy budapesti házaspártól
A szélhámosok összehangolt lépésekkel, adathalászattal és SIM-cserés átveréssel szereztek hozzáférést a bankszámlához.
Csakhogy ez önmagában még nem elég a sikeres bűncselekményhez. Mivel az internetbankok rendszerébe csak kétlépcsős azonosítás után lehet belépni, a csalóknak szükségük volt azokra a kódokra is, amiket a számlatulajdonos a belépéskor, és minden tranzakció elvégzése előtt SMS-ben kap meg. Vagyis a belépéshez az Erika telefonja feletti rendelkezést is meg kellett szerezniük. Ennek menetét az ügyben keletkezett információmozaikok alapján próbáltuk rekonstruálni.
Rejtélyes módon elnémult telefonok
A lakásról készült fotók megérkezése után Erika számos kérdést tett fel az eladónak, aki a nagy részüket nem tudta megválaszolni, de azt ígérte, hogy a helyszínen felel azokra. Ez kissé gyanús volt a házaspárnak, de megbeszéltek vele egy időpontot.
A tervezett találkozó előtti napokban Erika és a férje telefonja is megbénult. Senkit nem tudtak felhívni, mindkét készülék azt jelezte ki, hogy csak segélyhívás indítható. Furcsállták, hogy a két telefon egyszerre hibásodott meg, főleg úgy, hogy Erikáén internet-hozzáférés sem volt. Az asszony még aznap felkeresett egy Telenor-fiókot, hogy a családi cégük nevén lévő előfizetés problémáját kivizsgáltassa. Mint elmondta, közölték vele, hogy hibás a SIM-kártya, ezért kicserélték azt.
Még aznap este Erika emailben kapott értesítést arról, hogy sikeresen átváltotta a devizaszámláján rendelkezésre álló összeget forintra. Ekkor már tudta, hogy nagy baj van, ő ugyanis semmilyen tranzakciót nem végzett aznap. A házaspár fejvesztve hívta az MKB Bankot, hogy letiltassa a számláját, azonban addigra Erika számlájáról az összes pénzt ismeretlen bankszámlákra utalták.
A csaknem 30 millióból mindössze 2383 forintot hagytak a számláján.
Ezt követően a házaspár egymás után felkereste az MKB Bankot, a Telenort, és a rendőrséget, amely elrendelte a nyomozást az ügyben. A fejleményekről többször telefonon informálták a családot.
A Telenor szerint megtévesztették ügyintézőjüket
Mint arról már szó volt, ahhoz, hogy illetéktelenek be tudjanak törni Erikáék internetbankjába, nem pusztán a pénzintézet felületén kért azonosítókra, hanem a telefonra érkező kódokra is szükségük volt. A Telenor - hosszú vizsgálat után - azt közölte az asszonnyal, hogy egy ismeretlen személy a soroksári Auchanban lévő üzletükben kezdeményezte a házaspár cégének előfizetéséhez tartozó SIM-kártyák cseréjét. Arra hivatkozott, hogy ellopták azokat, ezzel együtt kérte az eredeti kártyák letiltását. Ekkor némult el Erika és férje telefonja.
Az ügyintézéshez a hamisított meghatalmazás mellett Erikáék cégének hamis aláírási címpéldányát mutatta be az ismeretlen. A Telenor szerint ügyintézőjüket megtévesztették a látszólag szabályos dokumentumokkal, ugyanakkor a társaság részéről nem történt mulasztás. Egyben jelezték, hogy az illetéktelen személy által kezdeményezett kártyacsere díját (5100 forintot előfizetésenként) nem kell kifizetniük.
Azonban ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a hamis aláírási címpéldányon, valamint a meghatalmazáson is szerepel Erika hamisított aláírása. Arra pedig lett volna lehetősége a Telenor ügyintézőjének, hogy a rendszerükben tárolt eredeti aláírási címpéldányon lévő szignóval összehasonlítsa azt, sőt ez kötelessége is lett volna. A kettő - Erika elmondása alapján - még csak nem is hasonlít egymásra.
Évek alatt spórolt pénzek lophatók el ezzel a csalási formával
A SIM-cserés csalások száma az elmúlt évek során hatalmasat ugrott, ne higgyük, hogy ezek minket nem érhetnek el.
Mivel az aláírási címpéldány pecséttel ellátott közjegyzői okiratnak minősül, az illetéktelenek által leadott dokumentumot megmutattuk Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének, aki habozás nélkül közölte, hogy az hamisítvány. Mint mondta, formai és tartalmi követelményeknek sem felel meg az irat, nem beszélve a pecsétről. A kamara elnöke hozzátette, hogy a szervezet honlapján található székhelyszámkeresővel is kiszűrhető a csalás: a hamisítványon szereplő számsort beütve kiderül, hogy a feltüntetett számmal nincs közjegyzői székhely.
Így vagy úgy, de
a Telenor ügyintézője kiadta az új SIM-kártyákat, így a csalók megszerezték rendelkezést Erika telefonja felett is, a banktól érkező, az azonosításhoz szükséges kódok már hozzájuk futottak be.
Profi bűnözők aljas fortélya
A telenoros ügyintézésről aztán további részletek is kiderültek, amelyek akár egy bűnügyi regényben is megállnák a helyüket. A szélhámosok lépései azt mutatják, hogy gondosan megtervezett csalásról van szó. Erika jogi képviselőjének elmondása szerint a rendőrség arról tájékoztatta őket, hogy egy olyan személy végezte a kártyacseréket, akit szintén megtévesztettek, és álláshirdetés útján bíztak meg a feladattal. Az első munkanapján az volt a feladata, hogy a postaládájába tett iratok segítségével két új SIM-kártyát igényeljen a mobilszolgáltatónál, majd azokat egy mellékelt telefonban üzembe kellett helyeznie. Kikötötték azt is, bárhogyan csörög vagy jelez a készülék, nem szabad hozzányúlnia.
Ezzel a telefonnal feltehetően távoli kapcsolatban voltak a csalók. Bihari Krisztina ügyvéd elmondta, hogy a nyomozók tájékoztatása szerint az átvert munkatársat később arra is megkérték a csalók, hogy vegye ki a kártyákat a készülékből, tegye borítékba, és adja fel azokat egy megadott címre. A telefont pedig ezután vigye be egy Telenor-üzletbe, és töröltesse a tartalmát.
A rendőrségtől tudták meg azt is, hogy Erikáék pénzét több részletben, többszöri átutalás után bitcoinra váltották, vagyis lenyomozhatatlan kriptovaluta lett belőle.
Az MKB Bank a Telenorhoz hasonlóan azt közölte, náluk nem történt hiba, nem felelősek a történtekért. Erikáék ugyanakkor azt mondják, hogy a bank tájékoztatása a kezdetektől fogva elégtelen volt, egyáltalán nem vették komolyan a velük történteket. A házaspár azóta 30 millió forint veszteséggel, tehetetlenül áll. Mindez azért is érdekes, mert az MKB Bankkal ellentétben a két korábbi hasonló csalás károsultjait kárpótolta számlavezető bankjuk, az OTP.
Kiemelt kép: Getty Images
