Mintegy 2 ezer éves római kori bronztárgyakat találtak műkincstolvajoknál Jeruzsálemben - írja az MTI a The Times of Israelre hivatkozva. A közlekedési vétség miatt megállított autóban egy régiségekkel teli dobozra figyeltek fel a rendőrök, amely az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint műkincstolvajok illegális ásatásáról származik.
A régészek úgy vélik, hogy a római bronztárgyakat az időszámítás előtti 132-136-os Bar Kochba-felkelés idején a zsidó felkelők zsákmányolták
A kincsek között díszes füstölőket és egy boroskancsót is találtak.
A bronz füstölőket valószínűleg gazdag római otthonokban vagy templomokban használták. A boroskancsót egy bankettjelenet díszíti, amelyen egy ember egy kancsóval hever. A hatóságok lefoglaltak egy díszes háromlábú kőtálat, római agyaglámpákat és több száz, az időszámítás szerinti 2-3. században vert érmét is.
Izraelben nagyon ritkán találnak ókori bronztárgyakat, mert a fém igen értékesnek számított, és ezért általában megolvasztották, majd újra felhasználták. A leletek leginkább olyan helyeken bukkannak elő, ahol szándékosan elrejtették azokat, vagy ott, ahol a Bar Kochba-felkelés idején bujkáltak.
Nyomozás indult a régiségekkel utazó három gyanúsított ellen, akik azért hozhatták a készletet Jeruzsálembe, hogy eladják egy műtárgykereskedőnek. A régészek szerint a Ciszjordánia déli részén, Tarqumija határátkelő mellett található egykori rejtekhelyéről lopták el a tárgyakat. Itt a közelmúltban illegális ásatásokat figyeltek meg, de nem sikerült elfogni a tetteseket. A műkincstolvajok elmenekültek, miután az autóban találtakhoz hasonló ókori tárgyakat hagytak hátra.
A régészek szerint a bronzot a Bar Kochba-felkelés harcosai zsákmányolhatták, de ők maguk nem használták őket, mivel pogány képeket ábrázolnak, ami sérti a bálványimádás tilalmát. Ha a zsidók használni akarták volna őket, akkor tönkretették volna az ábrázolásokat.
A három és fél évig tartó Bar Kochba-lázadás volt az utolsó és a legjelentősebb zsidó felkelés az idegenek ellen az ókorban. A lázadók olyannyira felkészültek a harcra, hogy a 3. századi római történész, Cassius Dio szerint más vidékekről kellett légiókat hozni a felkelés elfojtására. A harcok végére mintegy 50 zsidó erődöt és körülbelül ezer települést semmisítettek meg, valamint több százezer zsidó vesztette életét.
