Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint egy ötszáz éves periódus pénzérméit és egy Árpád-kori lakóházat is találtak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltáráskor - írja az MTI. A kutatók a középkori Kecskemét egykori központjában álló torony maradványait is felfedezték.
Fazekas András Kristóf és kollégái az épületen belül és alatta is végeznek feltárást. A régész emlékeztetett arra, hogy Kecskemét egykori birtokosa Zsigmond király felesége volt, elképzelhető, hogy a mai Kéttemplom közben még a 15. században épült torony Borbála királyné vámszedőihez köthető. A szakértők ennek az építménynek a földszintjét találták meg a Kodály Intézet alatt.
Fazekas András Kristóf kiemelte: a torony belsejében 1974-ben Biczó Piroska régész egy 80 centiméter széles kutatóárokban egy ajtóra és jelentős mennyiségű feltöltésre bukkant, ezért úgy gondolta, hogy egy pincét fedezett fel. A mostani munkák során azonban a régészek három elfalazott ablakot találtak az ajtóval szemben, így már bizonyossá vált, hogy az 1400-as években épült torony földszintje került elő.
Fazekas András Kristóf szerint a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően fából készült épületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el felállítani, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi.
Az ásatáskor talált objektumok több korszakhoz köthetők. A szobák nagy részében sikerült felfedezni a 15-16. századi kemény, letaposott járószintet, amely az egykori padlószinttől 1,5-2 méteres mélységben húzódott. Ebbe a szintbe mélyedtek bele a középkori Kecskemét települési objektumai, úgy mint alapozási árkok, gödrök és cölöplyukak. Az 1500-as évekbeli szintek elbontásakor előkerültek az Árpád-kori Kecskemét nyomai is.
Biczó Piroskának az 1970-es években a Barátok temploma környékén sikerült kemencéket feltárnia, most pedig egy félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő. Fazekas András Kristóf szerint kuriózum továbbá, hogy a barokk falakat egyértelműen a középkori eredetű, visszabontott kőfalakra építették, melyeknek a mostani kolostorépülethez hasonló volt a tájolásuk.
Az ásatások során több ezer állatcsont, valamint jelentős mennyiségű, az 1400-as évektől egészen a 18. századig keltezhető kerámiatöredék is előkerült, köztük kályhacsempék, egy szinte sértetlen korsó, több külföldről behozott edény díszes darabjai és egy szintén Árpád-kori töredék.
A felfedezett pénzérmék száma harminc felé közelít, a tárgyak korukat tekintve nagyjából ötszáz évet ölelnek fel.
A legfiatalabb pénzérme Ferenc József uralkodásának idejéből származik, 1859-ből, a legidősebb pénz keletkezése pedig Zsigmond király korára, az 1300-as évek végére, az 1400-as évek elejére tehető, ezek váltópénzek, parvusok és quartingok. Találtak egy 17. századi nürnbergi zsetont vagy számolópénzt is, amelyet a kereskedők pénzhelyettesítőként használtak.
A tervek szerint a régészek közel 4 méter mélyre ásnak le, a munkálatok várhatóan tavasszal fejeződnek be. Fazekas András Kristóf kiemelte, a Kodály Intézetben feltárt leletanyag számos információt nyújt a középkori Kecskemét történetéhez, illetve a város középkori topográfiájához.
