Közép-Európa ezekben a napokban sem tudta elkerülni, hogy kellemetlen tüske legyen az Európai Unió oldalában. Ahogy az EU sem tudta elkerülni, hogy üres frázisok gyűjteményének tűnjön a közép-európai választópolgárok előtt.
Az elmúlt bő egy hét kicsit olyan volt, mintha visszautaztunk volna a 2010-es évek elejére. Ekkor kezdődött a magyar kormány harca az unióval az új médiatörvény elfogadása miatt. Akkor az Orbán-kormány még nem dolgozta ki ennyire pontosan az unió ellenségképét, és a csatát részben el is vesztette. Az EU-s nyomás hatására több kritizált részt kivett a médiatörvényből, igaz, nem túl fontos részeket.
A kormánynak azóta is folyamatosak a médiával kapcsolatos küzdelmei az unióban. A Fidesz tíz éve alatt teljesen átalakult a magyar sajtó, de nagyon nehéz jogi nyelven elmagyarázni azt, hogy pontosan mi a baj, kritikaként a Népszabadság 2016-os bezárását és a szorongatott helyzetben lévő indexes újságírók tavaly nyári felmondását szokták emlegetni, továbbá a megyei lapok átvételét és a központosított kormánypárti sajtóholding létrehozását, a közmédia kiegyensúlyozatlanságát. Mindezzel azonban az unió láthatóan nem tud mit kezdeni, legfeljebb szabályozási kérdésekkel.
Adók-kapok
Az igazán komoly tüske így az volt, amikor a kormány 2014-ben különadót vetett ki a médiaszektorra. Mivel az adó a külföldi tulajdonú médiacégeket, például a Brüsszelben nagyon jó kapcsolatokkal rendelkező Bertelsmann-csoport tulajdonában lévő RTL Klubot is érintette, az EU határozottan tiltakozott. Ugyan a magyar kormány már visszavonta ezt a szektorális különadót, most mégis újra előkerült a téma.
Mert most Lengyelország próbálkozik valami hasonlóval. A lengyel kormány épp most ver át a parlamenten egy olyan javaslatot, ami a cégek méretétől függően 2 és 15 százalék közötti különadóval sújtja a médiacégeket, beleértve a plakátcégeket és a mozikat is, sőt a tervek szerint a Facebookra és a Google-re is vonatkozhat a szabályozás.
A kormány egyik indoka az, hogy így szeretné betömni a lyukat a költségvetésben, amit a koronavírus-járvány hagyott. A másik indok az, hogy igazságosabb környezetet teremtenek a hazai médiavállalkozásoknak a nagy multikkal szemben.
Tiltakozásként múlt héten először 43 médium írt közös levelet Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, szimpla rablásnak nevezve az adót, majd a teljes független lengyel média beszüntette a hírszolgáltatást. A legtöbb újság egy teljes napra bezárt, a nagy kereskedelmi tévék pedig egész délelőtt egy fekete képernyőt közvetítettek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy
Itt a kedvenc műsorodnak kellene lennie.
A háttérben megbúvó valódi okokról többet árul el, hogy a lengyel közmédia - ami körülbelül a magyar nívóján működik - mentesül az adó befizetése alól. A lengyel kormánynak ráadásul régóta fontos politikai harca az, hogy a külföldi multik arányát visszaszorítsák a médiában, ebben is pár évvel lemaradva követi a magyar kormányt.
Európai kritika
A magyar és a lengyel messze az EU két legtöbbet kritizált kormánya. Most is szinte minden cikk, ami a lengyel különadóval foglalkozik, megemlíti, hogy a minta a magyar kormány korábbi különadója, és hogy nálunk pont most kapcsolták le a Klubrádiót.
For a strong reaction against indépendant media attacks in Poland and Hungary, I have just sent a letter to the European Commission co-signed by my hungarian colleague @donath_anna and by 80 MEP from 5 ???????? parties #ruleoflaw pic.twitter.com/Z7HzSERmMn
- Laurence Farreng (@laurencefarreng) February 12, 2021
Múlt pénteken 80 képviselő írta alá az Európai Parlamentben azt a levelet, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen végre valamit a lengyel és magyar médiahelyzettel kapcsolatban. Közben a Fidesz is elkezdett keringetni egy levelet, amelyben kamuhírnek és félreértelmezésnek nevezik, ami a Klubrádióval történt. A bizottság egy harmadik levelet írt, ezúttal a magyar kormánynak, arra kérve az unióba küldött nagykövetünket, hogy ne vegyék el a Klubrádiótól a frekvenciát.
Kapcsolódó
Rosszul érezném magam, ha Orbán Viktor szeretne
Ott voltunk a Klubrádió éjféli lekapcsolásakor.
A kormány Karas Mónika NMHH-elnök angol nyelvű posztjára mutatott, amelyben a médiahatóság vezetője arról ír, hogy nem diszkriminálták a Klubrádiót, amelynek lejárt a frekvenciája. A levél közönsége elég jól kitalálható, hiszen a címe az, hogy
Jogászként hiszek a jogállamban.
Kérdés, hogy mi fog most történni. Az Európai Bizottság megítélése elég rossz most Magyarországon, több szempontból jogosan. Egyrészt a vakcinaháború körüli problémák is rontottak rajta, másrészt az, hogy a magyar és lengyel kormányok vétófenyegetésében végül engedni látszott az Európai Unió.
Mechanizmus
De a médiaügyi problémák megmutatják azt is, hogy a nemrég elfogadott jogállami mechanizmus miért nem hatékony fegyver a Fidesszel szemben a gyakorlatban. A média ugyanis szinte egyáltalán nem tartozik a mechanizmus hatálya alá, hiszen nem érinti az uniós költségvetést.
A szintén új eszközként bevezetett éves jogállami országjelentés foglalkozik ugyan a médiával, és valószínűleg a nyár elején jelenik majd meg belőle az idei. Didier Reynders, az ezért felelős biztos viszont a szokásos aggodalmakat mondta csak el a Politiconak, konkrét tettekről nem beszélt.
Az egyetlen konkrétum, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hamarosan találkozik a magyar és lengyel miniszterelnökkel. Egyelőre viszont úgy tűnik, nem lesz túl sok szó a médiaügyekről, ugyanis a visegrádi együttműködés harmincadik évfordulóját tervezik megünnepelni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.