Április 7-én szűkszavú levelet kaptak a kórházak vezetői Kásler Miklós erőforrás-minisztertől. A levél rövidsége ellenére a koronavírus-járvány első hullámának legtöbbet vitatott dokumentuma lett: a miniszter ebben rendelte el, hogy április 15-éig minden fekvőbetegeket is ellátó intézményben tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát, hogy azokra bármikor elhelyezhessenek covidos betegeket.
A kormány mosta kezeit
Az időben meghozott, szigorú kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az első hullám visszatekintve már hullámnak sem nagyon nevezhető: a kiürített kórházi ágyakra alig kerültek fertőzöttek, ezért Kásler intézkedésére össztűz zúdult. A hazaküldött - nagy részt idős, krónikus betegek - és hozzátartozóik nehéz helyzetekben találták magukat. Számos olvasónk számolt be erről:
"Anyám lelkileg összetört" - így megy a kórházak kiürítése
A koronavírus-járvány miatt a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani. Sok olvasónk számolt be arról, milyen nehéz helyzetbe kerültek beteg hozzátartozóik és ők is emiatt.
Kásler intézkedése olyannyira elhibázott volt, hogy a miniszter egy idő után mintha le is tagadta volna:
Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk
- magyarázkodott.
Államtitkára, Rétvári Bence pedig hárította a felelősséget:
A kórház és a kezelőorvos felelőssége volt, hogy senki ne maradjon ellátatlanul. Ugyanígy a betegek áthelyezése, otthonába bocsátása is csak orvosszakmai kérdés lehetett, és mint minden esetben a kezelőorvos csak akkor küldhette haza a beteget, ha annak otthoni ellátása megoldható volt. Ha a beteget kezelőorvosa hazabocsájtotta a kórházból, a további állapotáért, kezeléseiért a háziorvosa felelős.
Szél Bernadett fél év alatt megszerezte az adatokat
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a kórházkiürítés pontos adatait is igyekeztek homályban tartani. Szél Bernadett független képviselő közérdekű adatigényléssel igyekezett megszerezni azokat, azonban lepattintották. Ezért pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, amit első fokon meg is nyert, az állami szerv pedig nem fellebbezett, hanem kiadta az adatokat.
Ezért tudjuk pontosan, hogy 19 165 ágyat szabadítottak fel, a kórházkiürítés végül kitolt határideje miatt egy hónap alatt, és a hazaküldöttek közül 11 ezer volt krónikus beteg.
A fűnyíróelv az igazán nagy gond
Az ágyfelszabadítási utasítás nem tett különbséget a kórházak között. Valahol néhány ágyat elég volt szabaddá tenni, máshol azonban ez súlyos gondokhoz vezetett. Az utasítást nem időben teljesítő - egyébként a kormányoldalhoz sorolt - Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatóját ki is rúgta Kásler.
A Szél által kiperelt adatokból országosan is látszik, hogy a a fűnyíróelvet alkalmazó utasítás mely kórházakban okozhatott nehézségeket. Ez azért is érdekes, mert korábban azzal védekezett mind a kormány, mind a NEAK, hogy alig kellett ágyakat felszabadítani, amit így az alapkezelő közleményében így magyaráztak:
március 14-én a kórházi ágyak 34 százaléka szabad volt a napi aktivitáson alapuló foglaltsági adatok szerint. A járványhelyzet miatt bevezetett kormányzati intézkedések és a betegek önkéntes távolmaradásának hatására pedig március végére nagy mértékben, további 24%-kal növekedett a felszabadult kórházi ágyak száma. Így amikor Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter azt kérte, hogy a kórházak készítsék elő az ágyak 60 százalékát, akkor már az 58 százalékuk üresen állt.
"Csakhogy az 58 százalék országosan és nem intézményi szinten mutatta a szabad ágyak arányát, márpedig kórházanként kellett teljesíteni a 60 százalékot, és kórház és kórház között igen jelentős különbségek vannak - ezt most az adatok is visszaigazolták" - reagált immáron az adatokkal a zsebében Szél Bernadett.
A betegek elbocsátása a számok szerint a krónikus fekvőbeteg ellátást érintette a legsúlyosabban.
Március 30-án a krónikus osztályok kétharmadában 58 százaléknál kevesebb volt a szabad ágy. Ötödükben 80 százalékos, vagy afölötti volt a foglaltság. Április 7. és 19. között (a meghosszabbított határidő napjáig) 2852 ágy szabadult fel, 94 százalékban a krónikus fekvőbeteg-ellátásban.
- Ez néhány kórházban azt jelentette, hogy messze nem 2 százalékkal kellett növelni a szabad ágyak kapacitását:
- A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban március 14-től április 7-ig 81 százalékról 45 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, április 15-ig további 9 százaléknyi ágyat (54-et) szabadítottak fel.
- A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében 85-ről először 46 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, majd további 22 ágy felszabadításával április 15-re 40 százalékra csökkent ez az arány.
- A Szent Margit Kórházban március második felében, két hét leforgása alatt 88-ról 36 százalékra csökkent a krónikus ágyak foglaltsága, ami 104 ágy felszabadulásával járt. Április 7-e után újabb 25, azaz további 12 százaléknyi ágy szabadult fel.
- A Károlyi Sándor Kórházban még április 7-én is 83 százalékos volt a krónikus ágyak foglaltsága, ami egy hét alatt, 113 ágy szabaddá válásával, 53 százalékra csökkent.
- Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben egy hónap alatt - március 14-e és április 15-e között - közel negyedére esett vissza a foglalt krónikus ágyak száma, azaz 269 ágy lett üres. Annak ellenére, hogy már március 30-án 63 százaléknyi üres ágy volt, április 7-e és 15-e között további 13 százaléknyi ágy (54 darab) szabadult fel. Április 15-re az OORI ágyainak 77 százalékán nem ápoltak beteget. (Ebből egyébként szintén az látszik, hogy Cserháti Péter teljesítette az utasítást.)
- A tatabányai Szent Borbála Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-e és 15-e között 28 százalékkal, 20 százalékra csökkent. Ez 54 ágy felszabadítását jelentette.
- A székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-re 89 százalékról 56 százalékra csökkent. Az április 15-ig végrehajtott, további 7 százalékpontos csökkentés 37 ágy felszabadítását jelentette.
- A szegedi Szent Györgyi Albert Klinikai Központban április 7-ére egyharmadára csökkent a krónikus ellátásba bevont ágyak száma. Míg előtte 372 ilyen ágy volt, április 7-re már csak 125. Április 15-ére ezek felén folyt ellátás.
- A Békés Megyei Központi Kórház krónikus ellátásában április 7-ig az ágyak 44 százaléka szabadult fel. Április 15-ig további 13 százaléknyi ágy üresedett meg, ami 93 ágyat jelentett.
- A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház krónikus fekvőbeteg szakellátásán április 7-ig az ágyak 56 százaléka szabadult fel, majd egy hét leforgása alatt 65 ágy felszabadításával 65 százaléknyi ágy vált szabaddá.
A kórházkiürítést a második hullámban nem adta újra utasításba a kormányzat, pedig több embert kezelnek már most kórházban - noha decemberre, januárra teszik a járványcsúcsot -, mint tavasszal bármikor. Ehelyett egy több lépcsős modellben vonják be a kórházakat a covidosok kezelésébe, jelenleg három intézményben látják el őket. Kásler Miklós pedig mindössze azt adta utasításba, hogy mely intézményekbe, kórházi egységekbe nem kerülhetnek fertőzöttek.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
