A kormány, elsőként a nagyvárosok közül, jóváhagyta Debrecen fejlesztési koncepcióját. Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, az a cél, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Sőt.
Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen.
A miniszter azt mondta, a mintegy 600 milliárd forint forrásigényű Debrecen 2030 program öt pillére: a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés. A politikus Debrecent az ország egyik "legfőbb városának" nevezte, bár jelezte: az Orbán-kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.
Számunkra minden esetben egy cél van: a magyar emberek egészségének, egyre javuló életszínvonalának és a jövőbeni terveik megvalósításának együttes támogatása.
Azt állította, a települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek.
Debrecen fejlődési története példaértékű, igazolja a kabinet fejlesztési stratégiáját, mondta Palkovics, aki szerint
Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni,
minőségi oktatással, vonzó jövőképpel hívja a fiatalokat.
Százmilliókat különített el az elitiskolára a debreceni önkormányzat
Közpénzből finanszírozzák a gazdag családok gyerekeinek taníttatását.
Külön kiemelte a repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását, a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. Palkovics László szerint három projektciklust terveznek: az elsőben (2021-2023 között) 50 milliárdos költségvetési támogatást adnak a városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.
A miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket. A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek - fűzte hozzá.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere azt mondta, a Debrecen 2030 program korszakalkotó,
meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta,
a magyar jövő Debrecenben épül.
A Debrecen 2030 programot a város volt polgármestere magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: "Orando et laborando", imádkozzál és dolgozzál.
A politikus ezt Facebook-oldalán azzal egészítette ki, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely a fejlesztésekkel országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá válhat.
Debrecen sikeres város lesz, és ha sikeres lesz, akkor az ország is az lesz.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az összefogást emelte ki, mondván, az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között. Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
