Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerda délután. Mint írták:
a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak, jelezték.
A közleményben egyúttal azt írták: a nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően - várhatóan holnap - adnak részletesebb tájékoztatást.
Az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2019 decembere óta Agócs János.
Amint márciusi cikkünkben megírtuk, Agócs egy olyan szervezet, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) tagja, amely nem rejti véka alá, hogy jó a viszonya a kormányoldallal (az elnök, ifjabb Farkas László nyílt támogatója a Fidesznek), az azonban, hogy Agócs szavazáson elnyerte a jogot, hogy a cigány kisebbség listavezetője legyen április 3-án, nagy hullámokat vert, hiszen így nem a Farkas Flórián vezette Lungo Drom delegálhatott listavezetőt. Agócs már 2019-ben, amikor az ORÖ elnöke lett, nyíltan arról beszélt, hogy be akar kerülni a parlamentbe.
A roma nemzetiségi szószóló két ciklus óta a kormányközeli Lungo Drom politikusa, Farkas Félix, a szószóló azonban nem rendelkezik szavazati joggal, Agócs pedig teljes jogú parlamenti mandátumot szeretett volna. A célja az volt, hogy 60 ezer roma regisztráljon a nemzetiségi szavazásra; csakhogy aki a nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat a pártlistákra. A Lungo Drom ezért megtámadta Agócs jelöltségét, aki a kampányban nyíltan az ellenzék felé fordult, ő és az ORÖ két másik elnökhelyettese is aláírta azt a felhívást, amely az ellenzéki lista támogatására szólított fel. Mivel a Lungo Drom megtámadta a jelöltállító közgyűlést, újból szavazni kellett a jelöltállításról: az ülésen 13 órán át vitáztak a képviselők, csaknem verekedés tört ki, de nemzetiségi szószólót nem sikerült választani, így a legnagyobb hazai kisebbség parlamenti szószóló nélkül maradt.
