Sarah Caddy, a Cambridge-i Egyetem immunológusa a The BMJ tudományos folyóiratban foglalta össze a COVID-19 elleni védőoltások fejlesztésének folyamatát. A betegség terjedésének üteme világszerte gyors vakcinafejlesztésre készteti a kutatókat. Globálisan már legalább hat védőoltás-jelölt lépett a klinikai fázisba, további 80 pedig a preklinikai szakaszokban jár. A szakértők különböző, hagyományos és újító módszereket is használnak a készítés során. Feltételezhető, hogy csak a vakcinák töredék felel majd meg az elvárásoknak, ennek ellenére megállapítható,

hogy példátlan nemzetközi munka folyik.

Egyelőre egyetlen koronavírus ellen sincs védőoltás, ennek hátterében részben gazdasági, részben fejlesztési problémák állnak.

Kép: Getty Images

A hagyományos vakcinák inaktív vagy legyengített vírusokat, esetleg a kórokozók részeit vagy alegységeit tartalmazzák. Biztonsági okokból feltételezhetően nem fognak élő vírusos védőoltást használni a COVID-19-cel szemben, igaz, egy Kínában folyó, inaktív kórokozókat tartalmazó szer már jól szerepelt az állatkísérleteken. A védőoltást makákóknak adták be, az élőlények enyhe tüneteket produkáltak, a vírus pedig egy hét alatt eltűnt a szervezetükből. A kontrollcsoportban ezzel szemben a majmoknál súlyos tüdőgyulladás alakult ki.

Más szakértők a vírus fehérjetüskéire koncentrálnak. Ezek a proteinek a kórokozók felszínén találhatóak, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a koronavírus meg tudja fertőzni az emberi sejteket. A tüskék génszekvenciáját 2020. január 10-én tették nemzetközileg elérhetővé, sok kutató pedig most azon dolgozik, hogy olyan antitesteket találjanak, melyek képesek gátolni a proteineket.

Koronavírus - Még több hír a témában

800-900 milliárd forintos veszteséget okozhat a gazdaságban, hogy a turizmus padlóra került

Az Oxfordi Egyetemen például a fehérjetüskéket megcélozva próbálnak védőoltást létrehozni. A kutatók majmoknak adnak be olyan vírusokat, melyek hordozzák a fehérjetüskék génjét. Abban bíznak, hogy ezzel hatékony immunválaszt válthatnak ki az állatokban.

A fejlesztési módszerek egy harmadik fontos csoportját a korábbi védőoltások átdolgozása jelenti. Egyes vizsgálatok alapján a tuberkulózis elleni BCG oltás például segíthet a koronavírus legyőzésében is, igaz, a WHO szerint nem bizonyított, hogy ez a vakcina védelmet nyúj a COVID-19-cel szemben.

Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy végül melyik védőoltások fognak megfelelni az elvárásoknak. Elképzelhető, hogy végül több, eltérő módszerekkel létrehozott vakcina is átmegy a szűrőn, ami lehetővé teheti, hogy a védelem minél több ember számára elérhető legyen.


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!