A WHO engedélyével Kínában, egyedül Hupej tartományra vonatkozóan megváltoztatták az új koronavírus (2019-nCoV) okozta betegség definícióját, amitől egyetlen nap alatt átmenetileg több mint háromszorosára emelkedett a fertőzöttek száma. A bizonyított esetszám ugyanakkor csökken, egyesek már a járvány közelgő lecsengését jósolják. Kedden pedig Csung Nan-san - Kína vezető szakértője a légzőszervi megbetegedések terütetén - bejelentette:
gyógyult betegek vérplazmájával tíz kritikus állapotban lévő személy állapotát sikerült javítani, illetve a malária ellen alkalmazott klorokinról is kiderült, hogy segítheti a felépülést.
A kommentár nélküli hírek között a laikus továbbra is félvakon botorkál, ezért Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát kértük meg, segítsen értelmezni az információkat.
A vérplazma hatékony, de kevés
Amikor a szervezetet vírustámadás éri, bizonyos immunsejtek ontani kezdik az adott kórokozóra specifikus, úgynevezett antitesteket, amelyek a véráramban nagy tömegben cirkulálnak, és "elfogják", semlegesítik a vírusokat. Leegyszerűsítve: Y alakú kis képződményeket kell elképzelni, amelyekhez a kórokozók hozzátapadnak és ártalmatlanná válnak. Az antitestek sokáig megmaradnak a vérben az után is, hogy a vírusokat legyőzte a szervezet, így a gyógyult emberek vérplazmája másokon is segíthet.
Régi, bevált módszer ez kritikus állapotú betegeknél, ha semmiféle más megoldás, antivirális szer nem segít
- mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
A vérplazmával kapott antitestek hatékonyan szorítják vissza a vírusok mennyiségét, javítják a beteg állapotát, nagyban hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz is. A gond az, hogy amíg nem sikerül laboratóriumi körülmények között előállítani, addig a forrás értelemszerűen véges: a gyógyultak száma elenyésző a fertőzöttekéhez képest, nem lehet őket a végtelenségig csapolni. Magyarán örömteli, hogy tíz súlyos betegen sikerült antitestekkel segíteni, de a szám jól mutatja, hogy ez a módszer csepp a tengerben.
A klorokin ígéretes
Ami a malária ellen alkalmazott egyik vegyületet, a klorokint illeti, Csung professzor már idézett nyilatkozatában azt mondta, eddig 128 páciensen alkalmazták, közülük hétfőig 93-nak javult az állapota, 26-an pedig már gyógyultan távozhattak a kórházból.
A maláriát élősködő okozza, az ellene bevált anyagok aligha lehetnek hatékonyak vírusok ellen - ez volt az első gondolatunk főleg annak fényében, mennyi káros álhír övezi a koronavírust. Kemenesi Gábor azonban megerősíti: most szerencsére nem erről van szó. A vegyület korábban már a HIV és a SARS koronavírus ellen is hatásosnak mutatkozott:
a klorokinnak ugyanis van egy úgynevezett immunomoduláns hatása, ami közvetve, illetve több ponton közvetlenül is vírusellenesnek bizonyul.
A hatást nemrég egy tanulmány is igazolta az új koronavírusnál. Nagyon jó hír, mert ez azt jelenti, hogy egy piacon már kapható szer hatásos lehet a vírus ellen, egy olyan gyorsan bevethető fegyver, amit nem kell a hosszadalmas engedélyezési, klinikai tesztfázisokon végigvinni. Kínában egyébként több mint 800 antivirális vegyületet tesztelnek, jó részükre a tudomány másodlagos medicinaként tekint, de persze: hátha.
Új módszertan okoz kavarodást
Az új fertőzések száma tényleg napról napra csökken, bár ezt a statisztikákból kissé bonyolult kiolvasni. Az történt ugyanis, hogy a kínai hatóságok február 12-én megváltoztatták az igazolt megbetegedések definícióját, ettől kezdve minden klinikailag diagnosztizált beteg igazolt COVID-19 megbetegedésnek tekintendő laboratóriumi megerősítés nélkül is. A betegség hivatalos elnevezése egyébként coronavirus disease 2019 - "koronavírus-betegség 2019" -, ennek rövidítése a COVID-19.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tüdőgyulladásos tüneteket mutató pácienseket speciális szűrővizsgálat nélkül is az új koronavírus fertőzöttjének nyilvánítják
- magyarázza a virológus. Hozzáteszi: mindez csak a leginkább érintett Hupej tartományra érvényes és minden bizonnyal kapacitáshiány indokolja. Jogos egyébként, hogy ahol így tombol a járvány, ott a tipikus tüneteket nagyon nagy valószínűséggel a COVID-19 okozza.
A változtatás hatására február 13-án az előző napi alig 2000-ről hirtelen 15 ezerre nőtt az új fertőzöttek száma, miután az addig klinikailag diagnosztizált összes esetet egyszerre hozzáadták. A módszertani váltás okán az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint a 2020. február 13-i megbetegedési adatok nem vethetők össze a korábbi időszakéval, így a járványgörbe alapján az új koronavírus-járvány alakulása nem ítélhető meg.
A speciális tesztekkel igazolt esetek száma viszont csökken, és ez a látszólagos stagnálás ellenére is kiolvasható a fenti diagramból. Itt február 13. után az igazolt COVID-19 megbetegedések és a pusztán tüneti alapon regisztrált esetek együtt adják nagyjából a korábbi igazolt fertőzések számát.
Még nem bonthatunk pezsgőt
És mire következtethetünk mindebből? Kemenesi Gábor úgy fogalmaz, ami Kínában, elsősorban Hupej tartományban most van, az maga az őskáosz, ám azt elmondhatjuk, tényleg jó eséllyel csökken az esetszám. Biztató, de a pezsgőbontás ideje még nem jött el.
A járványoknak általában több csúcspontjuk van, Kínában még mindig összesen 700 millió ember él valamilyen szinten karanténban. Ha a vírus eddig érintetlen populációba jut el akár az országban, akár máshol a világon, újabb felfutásra és újabb csúcsokra számíthatunk.
Reméljük, hogy ez nem történik meg, de jelenleg minden eddiginél nagyobb az esélye további gócpontok kialakulásának: ha így lesz, a most megismert forgatókönyv újra lejátszódik esetleg Szingapúrban, talán Afrikában vagy bármely más helyszínen.
Kiemelt kép: AFP
