Amikor a koronavírus világszerte elkezdett terjedni, a legtöbb afgán azzal viccelődött, az országuk már így is olyannyira fertőzött baktériumokkal, hogy egy új vírus nem tudna rontani a helyzeten. Senkit nem érdekelt különösebben a fertőzés, egészen addig, míg az meg nem jelent a szomszédos Iránban, ahol mostanra rendkívül felgyorsult a terjedése.
Irán a koronavírus-katasztrófa szélére sodorta magát
Az iráni rezsim magabiztosan állította, világszintű a járványkezelésük, ehhez képest már a politikai vezetők között is szedi áldozatait a koronavírus. A közel-keleti országban az elmúlt hetekben mintha feltartóztathatatlanul terjedt volna a betegség, és kérdéses, hogy nem késtek-e el a reagálással.
Afganisztánban ugyan eddig csak 21 esetet diagnosztizáltak, ám alig végeznek teszteket, és mivel nincs kapacitásuk felkutatni a potenciális betegeket, attól tartanak, hogy hamarosan egy gyilkos járvány robbanhat ki.
A legnagyobb veszélyforrás az, hogy naponta mintegy 15 ezer afgán állampolgár tér haza Iránból, márpedig az eddig azonosított 21 afgán fertőzöttből mindenki onnan érkezett. Ráadásul az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy Afganisztánban háború és politikai krízis van, továbbá egy olyan szegény államról van szó, amelynek az egészségügyi rendszere lényegében romokban hever.
Se pénz, se fegyelem
Az első koronavírusos esetet Herat tartományban regisztrálták, ahol a legforgalmasabb iráni-afgán határátkelő is található. Mostanra hat másik tartományban is kimutatták a fertőzést, ami aggodalomra ad okot, a betegség ugyanis kontrollálatlanul elterjedhetett az országban.
A helyiek félelemérzete nem alaptalan, Afganisztán ugyanis még a leginkább fertőzött tartományban sem képes kezelni a helyzetet, védőfelszerelések alig vannak, ráadásul szabadon hagyják belépni a határon az afgánokat Iránból.
Abdul Qayoum Rahimi, Herat kormányzója szombaton arról beszélt, hogy az ország politikusainak zöme és a kormány sem fogja fel, milyen veszély leselkedik rájuk.
Ha nem kezdünk el végre cselekedni, attól tartok, hogy eljön a nap, amikor össze sem tudjuk majd gyűjteni a holttesteket
- fogalmazott.
A központi kormány hiába jelentette be két héttel ezelőtt, hogy 25 millió dolláros csomaggal próbálják megfékezni a járványt, abból Herat tartomány eddig csupán 130 ezer dollárt kapott. Ez szinte semmire nem elég, éppen ezért különböző cégektől kérnek kölcsön, hogy fenn tudják tartani a kórházakat.
Háborús konfliktusban ez még durvább
A vírus megakasztott egy békefolyamatot is, ugyanis a járvány miatt nem sikerült elkezdeni a tárgyalásokat az afgán kormány és a tálibok között. Hivatalosan erre március 10-én került volna sor Katarban, Norvégiában vagy Németországban, de a járványra hivatkozva nem rendezték meg.
Afganisztánban egyébként nemrég választásokat tartottak, amelynek furcsa végkimenetele lett, mert bár Ashraf Ghani lett az elnök, beiktatása mellett ellenfele, Abdullah Abdullah párhuzamosan magát iktatta be elnöknek Kabulban.
Mindkét eseményen ezrek vettek részt, és Afganisztánnak a vírus megfékezésében egyáltalán nem segít, hogy egy közösségi társadalomról beszélünk, ahol sok esetben három-négygenerációs családok élnek egy fedél alatt.
Kivonulnak az amerikaiak, bejön a koronavírus - az ág is húzza az afgánokat
A napokban az amerikai erők megkezdték a kivonulást Afganisztánból, miközben a helyi politikai elit látványosan kettészakadt. Lehet, hogy a táliboknak harc nélkül hullik az ölébe az ország?
Van rá esély, hogy az amerikaiak által vezetett koalíció katonái is elkapják a vírust. A bázisokon számukra nem áll rendelkezésre semmilyen teszt, ezért a koronavírus erős tüneteit produkáló katonák mintáit Németországba viszik. Nemrég 300 katona került karanténba Amerikában, miután hazatértek a missziójukról a közel-keleti országból.
A távolságtartás ráadásul a fegyveres erőknek meglehetősen nehéz feladat egy háborús konfliktus idején. A tálibok gerillaszervezetként működnek, azaz harcosaik sok kis csoportban mozognak, miközben az afgán hadsereget rendszerint zsúfolt barakkokban állomásoztatják, és zsúfolt helyiségekben étkeznek együtt napközben olykor több ezren is. Pedig a katonák különösen veszélyeztetettek, immunrendszerük ugyanis a kimerültségtől, a higiéniás eszközök hiányától és a nem megfelelő táplálékbeviteltől is legyengült.
Az afgán parancsnokokat azonban mindez nem hatja meg. Azt mondják, nekik egy másik vírussal van dolguk, amit úgy hívnak, hogy tálibok.
Az már most biztos, hogy Afganisztán akár napokon, heteken belül a legfertőzöttebb országok közé tartozhat, még ha adott esetben manipulálják is a számadatokat. És ha ez így lesz, akkor az ott uralkodó helyzet következtében rengetegen halhatnak bele a betegségbe.
Kiemelt kép: Hoshang Hashimi / AFP
Orbán: Nem lehetséges kiszűrni a koronavírust
A miniszterelnök a parlamentben magyarázta, miért nem hatékony eszköz szerinte a tesztelés.
