Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét szerdán jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent az új típusú koronavírus. Akkor két fertőzöttről számoltak be, azóta tizenkettőre nőtt a betegek száma. Két forgatókönyv lehetséges: vagy továbbra is alacsony marad az esetek száma, vagy, ami sokkal rosszabb, Olaszországhoz hasonlóan itthon is gócpont alakul ki - utóbbira jóval kisebb az esély. A hatóságok legfontosabb feladata most járványügyi szempontból az, hogy elkülönítsék a betegeket, illetve feltérképezzék, hogy a fertőzöttek kiknek adhatták át a kórokozót.
Bízhatunk benne, hogy tömeges megbetegedéseket nem tapasztalunk majd, ez viszont nem jelenti azt, hogy a koronavírus ne gyakorolhatna jelentős hatást Magyarországra.
A gond az, hogy a hatóságok kommunikációja egyelőre korántsem megfelelő, ez pedig felesleges rémület kialakulásához is hozzájárulhat. A vásárlási roham, a kínai éttermek forgalomcsökkenése, illetve a külföldről érkezőkkel és a külföldiekkel szembeni bizalmatlanság már ennek lehet a jele.
Koronavírus: egy iráni diák Instagramon közvetít a magyar kórházi állapotokról
Az Instagramon, 24 óra után eltűnő sztoriban reagált az egyik karanténban lévő iráni diák a hatóságok kijelentéseire.
Forduljunk hozzájuk bizalommal
Egy új, gyorsan terjedő, akár halálos kórokozó megjelenése okkal nyugtalaníthatja az embereket. Az óvatosság ugyan valóban hasznos lehet ilyen helyzetben, a pánik azonban csak súlyosbíthatja a problémát, ezért mindent meg kell tenni az elkerüléséért. Éppen ezért lenne fontos, hogy az illetékesek körültekintően és átfogóan tájékoztassák a lakosságot, minden lehetséges csatornát, így a sajtót is felhasználják az információátadásra.
Hazánkban viszont egyelőre nem a közös célt szolgálja a hivatalos szervek kommunikációja.
A koronavirus.gov.hu elindulásáig a lakosság csak nehezen juthatott hozzá a legfontosabb információkhoz, a kormányzat járványügyi oldalai például teljesen átláthatatlanok voltak.
Ahogy a betegség megjelent a közeli országokban, illetve fokozatosan nőtt a valószínűsége annak, hogy a járvány Magyarországot is eléri, a 24.hu-nál kötelességünknek éreztük, hogy bemutassuk a legfontosabb tudnivalókat, így azt, hogy mire számíthatunk a közeljövőben Magyarországon - például milyen lenne egy vesztegzár hazánkban.
Koronavírus: ezek a legnagyobb tévhitek
Ezeket kéne elfelejteni a koronavírussal kapcsolatban.
Ehhez nagy segítség lett volna, ha a hatóságok, illetve járványügyi szakértők válaszolnak a kapcsolódó kérdéseinkre. Ám meglepődve tapasztaltuk, hogy sok helyen felsőbb utasításra nem nyilatkozhatnak a sajtónak, máshol pedig csak hosszú órák után, érdemi információ nélkül reagáltak a megkereséseinkre. Már a vírus hazai megjelenése után, az illetékes Ügyeleti Központ például több mint 12 órával később válaszolt egyik levelünkre, és akkor is csak annyit írtak, hogy kérdéseinkre az aznapi sajtótájékoztatón már választ kaphattunk. Emellett kiemelték, hogy a továbbiakban nyugodtan forduljunk hozzájuk bizalommal.
A hatóságok alig mutatják jelét az együttműködésnek, ami a mostani helyzetben rendkívül problémás.
Úgy tűnik, a jelenség nemcsak a sajtót, hanem a lakosságot is érinti. Az egyik palacsintázót üzemeltető olvasónk például azt jelezte, megpróbálta felvenni a kapcsolatot a járványüggyel, miután megtudta, hogy a Magyarországon megfordult fertőzött milánói diákok egy palacsintázóban is jártak. Mint írta, kérdéseire nem kapott kielégítő választ.
Azért nem derült ki, mert nem mondta el
További problémát jelent, hogy a hatóságok akár szakmai hibákat is elkövethettek. Az egyik idős, koronavírusos beteg például fiától kaphatta el a betegséget, a férfi pedig hiába járt korábban orvosnál fertőzésgyanúval, állítása szerint a Dél-Pesti Centrumkórházból hazaküldték. Úgy tűnik, hogy a hivatásosok egy holland páciens esetében sem jártak el elég körültekintően.
Látszólag az operatív törzs működése sem döccenőmentes, a sajtótájékoztatók alapján egyes kérdésekben a média munkatársai tájékozottabbak, mint az illetékesek. Az egyik sajtóeseményen, egy bizarr párbeszéd keretében derült ki az is, hogy az egyik iráni diákról azért nem tudták sokáig, hogy a Szent István Egyetemre járt, mert egyszerűen nem mondta el.
A lapunknak küldött kormányhivatali válasz szerint már kezdeményezték az adott termék kivonását a forgalomból, miután kézfertőtlenítőként való használata járványügyi kockázatot is rejt.
Az Index a karanténban lévő, a SOTE-n tanuló svéd-iráni kettős állampolgárt elérve azt is megtudta, hogy a rendőrség Facebookon próbálta felvenni vele a kapcsolatot, a hatóságok eljárása miatt pedig megroppant a külföldi diákok bizalma. Utóbb kiderült, hogy valóban a közösségi oldalon keresték meg az érintettet, azt viszont cáfolták, hogy megfenyegették volna a hallgatót.
Átalakított járványügy
2017 tavaszán jelentős változásokon esett át a magyar járványügy: az Országos Epidemiológiai Központot felszámolták, és beolvadt az Állami Egészségügyi Ellátó Központba. Ekkoriban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot is átalakították, 2018-ban vette át több egykori feladatát a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A folyamat többek közt azzal járt, hogy szakmai műhelyek szűntek meg, a járványügy pedig teljes egészében hatósággá alakult. Ez sok szakember távozását, illetve a politikai kontroll növekedését eredményezte - ez állhat annak hátterében, hogy a hivatalos szervek alig kommunikálnak a sajtóval. Az átalakításban rejlő problémákra sok szakértő felhívta akkor a figyelmet, Falus Ferenc egykori országos tisztifőorvos például már 2017 márciusában kifejtette aggodalmát.
A fentiek valószínűleg tovább növelik a lakosság bizalmatlanságát, ami végül meglepően komoly következményekkel járhat.
A pánik okozhatja a legtöbb kárt
Egyes szakértők úgy vélik, hogy bár a koronavírus valóban veszélyes, nem a járvány népegészségügyi hatásai jelentik a legnagyobb gondot, hanem a gazdasági, társadalmi vagy akár politikai következmények. A betegség terjedése rengeteg területen fejti ki hatását, a koronavírus például a tőzsdét is látványosan befolyásolja, és az sem kizárható, hogy éppen a járvány idéz elő újabb gazdasági világválságot.
A kulcs az lehet, hogy sikerül-e megfékezni a járvány körül kialakuló pánikot. Magyarországon ez különösen fontos lenne, hiszen a lakosság eleve aggódik az egészségügy állapota miatt, ha pedig a koronavírus kapcsán nem tapasztalható határozott fellépés, illetve széles körű kommunikáció, a bizalom tovább gyengülhet. Ez akkor is veszélyes lehet, ha a járvány önmagában végül nem is okoz majd valódi népegészségügyi problémát.
Nem kérdés, hogy a kormány érdeke is lenne, hogy időben, átfogóan reagáljanak az illetékesek a sajtó megkereséseire.
Mint a fentiekből kiderült, egyelőre messze nem tökéletes a hatóságok információközlése, igaz, azóta elindítottak egy tájékoztató kampányt a témában. A mostani helyzet megkövetelné, hogy - ahogy azt az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is megállapították - félretegyék a politikai szempontokat, és a koronavírus-ügyben összefogás valósuljon meg. Ebbe az együttműködésbe pedig a sajtót is bevonhatnák, hogy az információk minél több emberhez jussanak el, és sikerüljön megelőzni a komolyabb riadalmat.
Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu
