Az ATV Híradójának Síklaki István szociálpszichológus azt mondta, az emberek számára az ilyen helyzetekben a bizonytalanság a legrettenetesebb, ezért próbálnak minden információba belekapaszkodni. Egy kiberbiztonsági szakértő, Krasznai Csaba szintén az emberek híréhségével magyarázta az álhírek elszaporodását. A szakember óvott attól, hogy ezeknek bárki bedőljön, szerinte csak a kormányzati kommunikációnak és a mértékadó hírforrásoknak szabad hinni.
A rendőrség néhány hete egy álhíreket gyártó hálózatra csapott le. Többek között arról írtak, hogy Magyarországon már több ember fertőződött meg a koronavírussal, a rendőrség egy férfit és egy nőt vett őrizetbe, közveszéllyel fenyegetés miatt.
Székely Andrea jogász közölte, a rémhírterjesztés a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik.
Akkor valósul meg, ha közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt állítanak, vagy való tényt oly módon állítanak, ami a nyugalom megzavarására alkalmas.
A rémhírterjesztés írásban, szóban is megvalósulhat. Akár 3 évig történő szabadságvesztéssel büntethető.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
