- Közép-Európa egyik legdrágább irodaépületét 2013-ban szerezte meg a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. A vételár 10 millió euró, azaz körülbelül hárommilliárd forint volt.
- A Lánchíd budai lábánál fekvő patinás ingatlan megvásárlását teljes egészében hitelből finanszírozták, még a kölcsön önrészét is a két, állami résztulajdonban álló banktól felvett összegből állták, hogy aztán egy harmadik - 100 százalékban állami tulajdonú - pénzintézet, az Eximbank tíz évre kibérelje azt, és ezzel lényegében ki is fizesse a hitelt.
- A konstrukció lényege tehát az volt, hogy állami bankok két oldalról is megfinanszírozzák az ingatlant Nobilis Kristóf érdekeltségének, amihez a vállalkozónak csupán ingatlanfedezeteket kellett biztosítania, hogy tíz év alatt tehermentesen cégük tulajdona legyen a Duna-parti ingatlan.
- A műemléki épületet az állam is megvásárolhatta volna az Eximbanknak, ugyanis elővásárlási joga volt rá, ám arról már az előtt lemondott a Döb-68 Zrt. javára, hogy a társaságot bejegyezte volna a cégbíróság.
- A Lánchíd Palotát hamarosan az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank veheti meg majdnem 9 milliárd forintért, amihez az Orbán-kormány is bőkezűen hozzájárul több mint hárommilliárd forint közpénzzel.
- Nobilis Kristóf érdekeltsége így több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szert, nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott bérleti díjakat, és a későbbi esetleges kártérítést vagy kötbért, ami összességében további milliárdokat vehet ki az adófizetők zsebéből.
Több milliárdos állami bukta lehet belőle
Múlt szerdán újabb fejezetéhez érkezett az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a Döb-68 Zrt. között évek óta zajló jogi háború. A Hvg.hu tudósítása szerint a Kúria felülbírálta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi másodfokú döntését, ami jó erkölcsbe ütközés miatt semmisnek nyilvánította a bank és az üzletember cége közt a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződést. A döntés azt jelenti, hogy a maratonira nyúló perben meg kell ismételni a másodfokú eljárást.
A tét komoly, ha ugyanis végül Nobilis Kristóf cégének ad igazat a bíróság, akkor több milliárd forint közpénzt fizethet ki az állam.
Az épületet a társaság 2014-ben tíz évre bérbe adta az állami tulajdonú Eximbanknak, amely székhelyének szánta az épületet. Ám egy év alatt fordult a helyzet: a 2014-es országgyűlési választás után a nemzetgazdasági tárcától a Szijjártó Péter vezette külügyhöz került az Exim. Lecserélték a bank vezetését, majd nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva úgy döntöttek: felbontják a tízéves bérleti szerződést.
Bár eddig úgy tűnt, hogy az Eximbank van jobb helyzetben, a Kúria döntése új helyzetet teremtett. Nobilis Kristóf ügyvédje a tárgyalás után azt jelezte, mindent összevetve közel hárommilliárd forint járhat ügyfelének az Eximbanktól, de Nobilis készen áll a peren kívüli megegyezésre is.
Megvették hitelből, hogy aztán az állam kifizesse
A Lánchíd Palota a főváros egyik legértékesebb magáningatlana: a hatszintes, csaknem ötezer négyzetméteres műemléki épületet hatmilliárd forintért újították fel 2008-ra, majd a napi.hu cikke szerint rekord bérleti díjért tudtak kiadni, ám a gazdasági válság miatt hamar kiürült az épület, és az üzemeltető-tulajdonos Lánchíd Palota Kft. is becsődölt.
A Duna-parti ingatlant ezután 2013-ban - négy és fél év "üresjárat" után - a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. vásárolta meg. A társaság többségi tulajdonosa az üzletember fia, aki a cég vezérigazgatója is volt, ám ezt a posztot 2015 februárjában, a polgári per kezdete előtt átvette tőle Nobilis Kristóf. A Lánchíd Palota vételára 10 millió euró volt, akkori árfolyamon számolva körülbelül hárommilliárd forint, aminek kifizetéséhez saját pénzt nem használtak fel.
A teljes vételárat hitelből, és az ahhoz szükséges önerőt is kölcsönből fizették.
A kölcsönt a részben állami tulajdonú Gránit Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank finanszírozta. A terv pedig az volt, hogy az ingatlant azonnal bérbe veszi 10 tíz évre a 100 százalékban állami tulajdonú Eximbank. A bérleti díj négyzetméterenként hatezer forint volt, vagyis - mint azt a napi.hu korábban megírta - körülbelül évi egymillió euró.
Ez az összeg tíz év alatt a teljes hitelt fedezte volna anélkül, hogy Nobilisék saját pénzt forgattak volna a vételárba. A kölcsönhöz Nobilisék főként a Szár és Vértesboglár településeken található ingatlanokat adtak fedezetként.
Az állam szélsebesen lemondott az elővásárlási jogáról
Miközben az Eximbank olyan szerződést kötött Nobilisék cégével, amelynek értelmében tíz év alatt körülbelül 10 millió eurót - vagyis az épület vételárát - fizeti meg bérleti díj formájában, ugyanezért az összegért az állam meg is vásárolhatta volna az ingatlant, hiszen arra elővásárlási joggal rendelkezett.
Az állam azonban az elővásárlási jogáról 2013 augusztusában négy nappal azelőtt lemondott, hogy az ingatlan későbbi tulajdonosát, a Döb-68 Zrt.-t a cégbíróság hivatalosan bejegyezte volna.
Erről szólva Nobilis Kristóf lapunk kérdéseire küldött válaszában kiemelte, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás eladói kötelezettség, így azt az ingatlan akkori tulajdonosa (a Recovery Zrt.) folytatta le, nem ők. Hozzátette, hogy a Döb-68 Zrt.-t projekttársaságként alapították meg, amely a törvény értelmében a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától (2013. augusztus 8.) előtársaságaként működhetett. Tehát cégük - még nem bejegyzett előtársaságként - már működött, amikor az állam az elővásárlási jogáról lemondott.
5,5 milliárdos haszonnal adhatják tovább
Nemrég derült ki, hogy Nobilisék megválnának az épülettől és szándéknyilatkozatot írtak alá az eladásról a Magyarországon is terjeszkedő orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB). A 444.hu írta meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi bizottsága már döntött is: a Lánchíd Palotánál nem él a törvény által garantált elővásárlási jogával, így az NBB hamarosan megveheti az épületet Nobilis Kristóf cégétől. A portál cikkében feltüntetett dokumentum szerint nettó 26,8 milliárd eurós, azaz nettó 8,89 milliárd forintos vételárban állapodtak meg. Ebből az összegből 10 millió eurót, vagyis több mint hárommilliárd forintot a kormány fizet ki.
3,1 milliárd forintot ad a kormány Putyin bankjának
A kormány átcsoportosította a költségvetés egy részét.
Nobilis Kristóf kérdésünkre telefonon elismerte, hogy amennyiben az üzlet létrejön, több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szerint. Nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott összegeket, valamint az elmaradt bérleti díjakat és az esetlegesen fizetendő kötbért. Azt viszont további kérdéseinkre megküldött írásos válaszában közölte, hogy még nem számolta össze, pontosan mekkora összegre számít, ha mindenben neki adnak igazat a bíróságon.
Ugyanakkor az 5,5 milliárdos várható hasznot és a Nobilis ügyvédje által emlegetett hárommilliárd forintos igényt összeadva az üzletember nyeresége megközelítheti a kilencmilliárd forintot, nem számítva az eddig megkapott bérleti díjakat.
Nobilis Kristóf az ingatlan esetleges eladásával kapcsolatos tárgyalásokról egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
A várható haszonról szólva viszont telefonbeszélgetésünk alkalmával úgy fogalmazott:
Ha Matolcsy úr viszi még feljebb az euró árát, én annak csak örülni tudok.
A Lánchíd Palota ügyében nemcsak polgári per, hanem büntetőügy is indult, aminek Nobilis Kristóf is gyanúsítottja volt, ám ellene az ügyészség nem emelt vádat. Az Eximbank korábbi két vezetőjét viszont különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.
Vádat emeltek az Eximbank volt vezetői ellen
A Lánchíd Palota kibérlése miatt felelhetnek, egyikük a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is volt.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
