Miért van az, hogy Tusványos évről-évre értékelhető avagy kevésbé értékelhető hírek garmadáját szállítja a kánikulai hétvégén, míg hosszú évek alatt egyetlen olyan rendszeres ellenzéki megmozdulás sem került be a politikai naptárba, amely éppen komplexitásával hasonló figyelmet érdemelne?
Az idén például a fél kormány és holdudvara igyekszik lazábban ugyanazt a mantrát nyomni, amit keményebben a hétköznapokon, s ahogy mindig, a fénypont Orbán Viktor, aki a sátor alatt elmondottakkal hosszú hónapokra ad témát az egyébként
Tusványost messze elkerülő elemzőknek.
Az erdélyi találkozóval szemben az ellenzék részéről egyetlen információ kéredzkedik be a nyilvánosságba: Tóbiás József az őszig
Bizonyára számtalan objektív ok, méltányolható szempont, magyarázat tákolható össze arra az ordító különbségre, amelyet a két hír tartalma, hangulati tartománya kelt, az első nekifutásból levonható konklúzió utáni higgadtabb állapot sem képes azonban előhívni azt az állapotot, amelyik megnyugtatóan tisztázná a differenciát.
És ha kissé távolabb lökjük magunkat a szóban forgó látlelettől, akkor sem sokkal szívderítőbb a kép - ritkaságszámba vehető a kormánnyal szembeni közfigyelemre joggal igényt tartó üzenet, amely ne személyi töltésű, helyi torzsalkodásról tudósító volna.
Az uborkaszezon pedig egy önkormányzati választás kapujában pontosan az az időszak, amikor (vállalva a hőgutát) eseményekkel, emészthető tervekkel, tömegeket vonzó műsorokba csomagolt bemutatkozásokkal ki lehetne kerülni azt a szikes mezőt, amely az egyre nagyobbra nőtt hatalmi kommunikációs gépezet ural.
Maradjunk abban: Tóbiás úr Tenerifére költözése nem tartozik ebbe a kategóriába.
