Rózsa Sándor 1836-ban választotta a betyáréletet. Visszatekintve az időzítés nem is lehetett volna jobb a “sztárrá váláshoz”.
Ebben az időben lett V. Ferdinánd király, Magyarországot Bécsből kormányozta Metternich kancellár. Ezek a körülmények pedig a kitaszított bűnözőt az igazságosabb társadalomért küzdő politikai mozgalmak jelképévé emelték. S noha csak rövid ideig vett rész a szabadságharcban, Rózsa Sándor a magyar szabadságküzdelmek szimbólumává vált. Ezek után nem is meglepő, hogy már életében is valótlan események egész sorát tulajdonították neki.
Rózsa Sándor fényképe
A betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon. Általában lovas bujdosókként említik őket, és közülük sokan tettek szert ismertségre. A köztudatban és a sajtóban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt, ekkortól azonban sok betyár népi hőssé vált. Az osztrák önkényuralom idején ugyanis ők jelképezték a magyarság harcát az osztrák zsandársággal szemben.
A betyárokról már a 18. század óta sorra születtek a betyárballadák, betyárdalok és szájról szájra terjedő történetek, mondák és a betyárromantika áthatotta a ponyvairodalmat is.
Betyárok kocsmában és börtönben
A legenda: Rózsa Sándor, a nép hőse
A legenda szerint Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Állítólag valódi igazságosztó volt, és nemcsak a nép, hanem a többi rabló között is.
A korabeli források szerint, akárcsak egy magyar Robin Hood, kizárólag a gazdagokat fosztotta ki. A zsákmányt pedig minden esetben egyenlően osztotta el társai között, és magának sem vett ki nagyobb részt.
Rózsa Sándor fényképének színezett változata
Bajba jutott barátai családját is felkarolta. Ily módon betyárként is folytatta eredeti - pásztor - szakmáját, és a “nép pásztora” lett. Rózsa Sándornak emberfeletti képességeket is tulajdonítottak.
Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amelyet boszorkányoktól kapott.
A szájhagyomány szerint ráadásul nem fogott rajta a golyó sem, mert burokban jött világra.
A valóság: Rózsa Sándor bűntettei és kétes szerepe a szabadságharcban
A betyárromantika és a valóság között azonban éles a különbség. Rózsa Sándor egy "lókötő" fiaként látta meg a napvilágot 1813-ban, Röszkén. Apját még kiskorában felkötötték, ami nagy hatással volt életéken további alakulására.
60 ismert bűneset
Az alma nem esett messze a fától: első bűntettét Kiskunhalas határában követte el, amikor 23 évesen ellopott két tehenet egy helybéli gazdától. A szegedi börtönbe került, ahonnan megszökött és futóbetyár lett belőle. Pályafutása alatt Rózsa Sándor
megölt két katonát és a makói csendbiztost, tanyákat rabolt ki, illetve szarvasmarhákat, lovakat hajtott el.
Összesen hatvan kitudódott bűntette ismert. Állandó menekülésben, üldöztetésben volt része, az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált. Állítólag gyakran talált menedéket a Veszelka családnál.
Fegyelmezetlen katona
Rózsa Sándor megpróbált lelépni a bűnös útról. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, mert becsületes életet akart élni, kérvényét azonban elutasították. 1848. október 13-án aztán a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz egy 150 fős szabadcsapattal. Szokatlan külsejükkel és harcmodorukkal sikereket arattak.
A betyár azonban elég sajátságosan értelmezte a parancsokat. November 17-én az Ezeres nevű falu lefegyverzésére vezényelték ki szabadcsapatát. Rózsáék a lefegyverzésen túl azonban
kirabolták a falut, és annak 36 lakóját is megölték.
Emiatt nem sokkal később feloszlatták szabadcsapatot.
Vissza a bűn útjára és a börtönökbe
Rózsa Sándor ezután Szeged környékén csikósnak állt, és megnősült. A szabadságharc leverése után azonban el akarták fogni, így megint bujdosásra kényszerült. Az a hír terjedt el róla, hogy ő a forradalmi szervezkedés egyik irányítója. Elfogása érdekében így szokatlanul magas,
10 000 korona vérdíjat tűztek ki a fejére.
Ennek ellenére sokáig nem sikerült kézre keríteni. Végül komája 1857-ben kiadta a pandúroknak. Rózsa Sándor azonban annyira népszerű lett a szabadságharcban való részvétele óta, hogy nem merték kivégeztetni. Az ítélet életfogytig tartó börtön lett. Először Kufstein várában raboskodott, és
olyan hírhedt volt, hogy vasárnaponként pénzért mutogatták a piactéren.
Később Theresienstadtban, majd Péterváradon is ült. 1868-ban amnesztiával szabadult.
Rózsa Sándor a theresienstadti börtönben
Kiszabadulása után Rózsa Sándor folytatta a betyáréletet. Csonka Ferenc bandájához csapódott, postakocsikat raboltak ki, és a vasút megtámadásával is próbálkoztak. A Kistelek melletti híres támadás során
háromszor próbálták megállítani a vonatot, végül a síneket felszedve siklatták ki.
A támadás azonban sikertelen maradt, mert a vonat vagonjai között nem volt pénzszállító kocsi.
Ekkoriban indult meg a betyárvilág központi irányítású felszámolása. Ráday Gedeon királyi biztos fogatta el Rózsát 1869. január 12-én, és ‘72-ben ismét életfogytig tartó rabságra ítélték. Az ítélet 31 bűnesetet sorolt fel, melyek közt szerepelt gyilkosság is.
A híres betyárt a börtönben eleinte szabóként foglalkoztatták, később a betegeskedése miatt harisnyakötés volt a munkája. Rózsa Sándor egészsége azonban tovább romlott, és 1878. november 22-én tuberkolózisban halt meg a szamosújvári fegyházban.
Rózsa Sándor kultusza
Rózsa Sándorról már életében ponyvaregényeket írtak. Páldául ilyen volt Fekete Miklós: Híres alföldi betyár Rózsa Sándor viselt dolgai (Pest, 1859) című munkája; a Rózsa Sándor élete és borzalmas rablásai című ponyva (Pest, 1871); vagy a "Rózsa Sándor a híres alföldi haramiavezér - Élete és vakmerő kalandjai". Népballadák tucatjai énekelték nevét, noha egyik történetet sem lehet konkrétan vele azonosítani. A legismertebb ezek közül a „Bakony erdő gyászban van, Rózsa Sándor halva van…” kezdetű.
Oszter Sándor Rózsa Sándorként Szinetár Miklós filmjében
Kalandjait a szájhagyományra támaszkodva feldolgozta Krúdy és Móricz is. 1971-ben pedig Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja című regénye alapján a Magyar Televízió 12 részes - nem túl hiteles - sorozatot is bemutatott Rózsa Sándor életéről, Oszter Sándor főszereplésével és Szinetár Miklós rendezésében. Emlékezetes továbbá Hofi Géza számtalanszor ismételt Rózsa Sándor paródiája is.
VIDEÓ: Hofi zsenális paródiája a Rózsa Sándor című sorozatról:
Ahogy Rózsa Sándor valós pályafutásából kitűnik, a betyár sokkal inkább volt gyilkos bűnöző, mint szabadságharcos hős. A mai napig tartó a Rózsa-kultuszt azonban továbbra is táplálja a betyárvezér szabadság- és igazságvágya, hiszen legendás emberségével manapság is könnyű azonosulni.
S bár a katonai fegyelemnek nehezen engedelmeskedő betyárok csapatával meglehetősen kétes szerepet játszott a 48-as eseményekben, a nép megőrizte a „szabadságharcos” Rózsa emlékét.
Forrás: Wikipédia, Youtube, Rubicon, Origo
