A COP27 klímacsúcson olyan megállapodás született, amely a sebezhető országokat segíti.
Az ENSZ 27. klímakonferenciáján (COP27) megállapodás született arról, hogy fizetni fognak a fejlődő országoknak a globális felmelegedés miatt elszenvedett károkért és veszteségekért - írja a New York Times.
A megjelent közel 200 ország képviselői egy pénzügyi alap létrehozásáról döntöttek, amely segítené és kárpótolná a szegény országokat. Ezt már három évtizede szeretnék elérni a fejlődő országok, hiszen szerintük ők járulnak a legkisebb mértékben a klímaváltozáshoz, mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt.
Néhány nemzet ellenezte a megállapodást, mert attól féltek, hogy ezzel jogilag felelősek lennének a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Az egyezség viszont nem vonja jogilag felelősségre a nemzeteket a kifizetésekért. A következő egy évben 24 országból választott képviselők fogják kidolgozni, hogy pontosan hogyan működjön a Kompenzációs ENSZ-alap.
– mondta Sherry Rehman, a klímaváltozás ügyével foglalkozó pakisztáni miniszter.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a megállapodás egy fontos politikai jelzés és jelentős lépés az igazságosabb teherviselés irányába is. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos viszont csalódott, mert szerinte ez még „nem jelent előrelépést” sem a bolygó, sem az emberek számára, hiszen „tehettünk volna többet is”.
A káralap létrehozása heves indulatokat keltett és az információk szerint helyi idő szerint hajnali ötkor még mindig vitáztak a feltételekről - írja a Telex.
Tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok, az Európai Unió és más gazdag országok már megállapodtak, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak a klímaváltozás elleni küzdelemre. Ugyanakkor ezzel még mindig adósak, több tízmilliárd dollárral maradnak el a célkitűzéstől.
A klímacsúcson új nyilatkozat is született: az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
