Valóságos lakásfelújítási lázat indított el a kormány januártól élő, legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakásfelújítási támogatása, valamint a hozzá februártól kapcsolódó, államilag támogatott otthonfelújítási kölcsön. Emiatt - mint írtuk - drágulás jöhet, és nehezebb lehet mestert találni. Az pedig mindig egy kicsit lutri, hogy milyen kivitelezőt fogunk ki.
Egyik olvasónk például nagyon befürdött a lakásfelújítással, részben a saját hibájából. Utánajártunk, hogy aki hasonló cipőben jár, annak lehet-e esélye visszakapni a pénzét.
A pénzt beszedte, az építkezést félbehagyta
Olvasónk még tavaly vágott bele a lakásbővítésbe, -felújításba, és utólag úgy érzi, nagyon rosszul választott kivitelezőt. Októberben kötöttek szerződést november végi teljesítéssel, de a munka még mindig nem készült el. Közben a szerződés szerinti 2,8 millió forint helyett már több mint 4 millió forintot fizetett ki a vállalkozónak, amit az aláírásával el is ismert.
Mivel olvasónk szerint a kivitelező folyamatosan csak hitegette, január 20-án felmondta a szerződést, ebben a dokumentumban értékelte, hány százalékban és milyen értékben nem készült el a munka. Kérte, hogy a hiányzó teljesítés csaknem 2,8 millió forintos ellenértékét fizesse neki vissza a vállalkozó. Pénzt azonban nem kapott, és meglehetősen szorult helyzetbe került emiatt. Egyedül neveli a gyermekét, hitelt vett fel azért, hogy ki tudja fizetni a munkákat. Most törlesztheti a részleteket, miközben nincs miből befejeznie a félbehagyott építkezést.
Referenciaként hirdeti a félbehagyott építkezést a vállalkozó
Kerestük a vállalkozót is - szerinte azonban ő az áldozat, és valójában olvasónk miatt hiúsult meg a munka befejezése. Ígérte, hogy erre küld bizonyítékokat, ám ezt hiába vártuk. Olvasónk ellenben minden állítását dokumentumokkal támasztotta alá. Hogy ki ő, azt nem árulhatjuk el, ugyanis a szerződésben volt egy titoktartási záradék. A vállalkozó ellen egyébként több végrehajtás van folyamatban, munkásai pedig panaszkodtak olvasónknak, hogy nem fizette ki őket.
Abszurdnak tűnik, de a tavaly májusban alakult cég weboldalán olvasónk félbehagyott építkezése is szerepel referenciaként. A vállalkozó szerint ez korrekt, mert amit megcsináltak, abban hiba nem volt, akkor sem, ha a megrendelő mást állít.
Mivel olvasónk úgy érzi, átverték, feljelentést tett a rendőrségen, a fogyasztóvédelemnél, valamint a NAV-nál (mert számlát nem kapott). Panaszt adott be a Budapesti Békéltető Testülethez is. Lássuk, mire juthat, mi az esélye arra, hogy visszakapja a pénzét.
Jelentkezzen!
Amennyiben meggyűlt a baja a lakásfelújítással, nehezen talált mestert, nem azt kapta, amit rendelt, csúszott a teljesítés, nem fejezték be, megdrágult a munka menet közben, nem orvosolta a panaszát a vállalkozó, kérem írjon a [email protected] címre.
A fogyasztóvédelem és a NAV nem tud segíteni, a rendőrség talán
A NAV és a fogyasztóvédelem válasza egybecseng: a lakóház építésére a felek polgári jogi szerződést kötöttek egymással. A nemteljesítés, illetve hibás teljesítés miatti elszámolási, vagyoni jellegű jogvita, illetve az abból eredő polgári jogi igények elbírálása, érvényesítése pedig a bíróságok hatásköre. A fogyasztóvédelmi hatóság még hozzátette, nincs lehetősége a szerződésben foglaltak kikényszerítésére, az elmaradt vagy késedelmes teljesítés miatti bírságolásra. A NAV közérdekű bejelentés alapján végzett ellenőrzésnél gazdasági eseményeket vizsgál, ezekkel kapcsolatos bizonyítási eljárást folytat, vagyis ettől nem várható olvasónk kárának megtérülése.
Az ORFK csalás gyanúja miatt indított büntetőeljárást az ügyben. Azt írták, valamennyi területi és helyi nyomozóhatóság kiemelt feladata, hogy elősegítse a bűncselekmény elkövetésével okozott kár minél nagyobb arányú megtérülését. A bűncselekményt elkövető személyek illegális vagyongyarapodásának elvonása érdekében ezért intézkedéseket tehetnek. Ez azt jelenti, hogy a feljelentett bűncselekmény nyomozásával párhuzamosan zajlik a vagyonvisszaszerzés is a kármegtérülés érdekében. Hangsúlyozták, hogy amíg a vagyonbiztosítás csak a bűncselekményből eredő vagyon elvonására irányulhat, addig a polgári jogi igény biztosítása érdekében a terhelt teljes vagyonát zár alá vehetik. Hozzátették még, hogy a kármegtérülés érdekében azonnali intézkedésekre van szükség, ezek sikeréhez pedig az kell, hogy a sértettek azonnal a rendőrséghez forduljanak, amikor felismerték, hogy bűncselekmény áldozatai lettek.
A fogyasztóvédelem az ingyenes békéltetési eljárást ajánlotta még, ha egy hasonló jogvitában nem tudunk dűlőre jutni a vállalkozással.
Részletes dokumentáció mellett indulhat csak a békéltetés
A Budapesti Békéltető Testület elnöke, Dr. Inzelt Éva megerősítette, építési, kivitelezési ügyeket is tárgyalnak, feltéve, hogy van részletes dokumentáció, például írásban megkötött vállalkozási szerződés, amelyben pontosan meghatározták az elvégzendő feladatokat. Nem elég tehát, ha a szerződésbe mondjuk "generálkivitelezést" írnak, tételesen fel kell sorolni, hogy milyen munkák elvégzéséről van szó.
Amennyiben rendelkezésre áll valamennyi szükséges bizonyíték, tisztázódik a tényállás, és a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor kétféle kimenetel lehetséges a békéltetésben:
- Ha a vállalkozás önként tett alávetési nyilatkozatot, akkor kötelezést hoz a testület, amelyet a vállalkozásnak határidőre teljesítenie kell. Ha nem teljesíti, bíróságtól lehet kérni, hogy a határozatot végrehajtási záradékkal lássák el. Ebben az esetben tehát jó eséllyel számíthat a panaszos a kára megtérülésére.
- Ha nem tett alávetési nyilatkozatot a vállalkozás, akkor csak ajánlást tehet a testület. Ezt nem köteles végrehajtani a vállalkozó, de ekkor számítania kell rá, hogy kikerül a békéltető testület online feketelistájára. A fogyasztó kára ettől nem térül meg.
A békéltetőkkel együtt kell működnie a vállalkozásoknak. Ha nem teszi, akkor hivatalból értesíti a testület a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely bírságot szab ki. A fogyasztó számára azonban ebben az esetben sincs megtérülés.
Mindenképpen a békéltetéssel érdemes kezdeni
Amennyiben a békéltetésben nem térül meg a kár, akkor 3 millió forint alatti pénzköveteléseknél közjegyzőhöz lehet fordulni, és fizetési meghagyás (FMH) kibocsátását kérni. Ennek az eljárásnak már költsége is van, a követelés 3 százaléka, de minimum 8 ezer forint. Olvasónk 2,8 millió forintos követelésére tehát 84 ezer forint lenne az FMH-eljárás díja.
A jogerős fizetési meghagyás végrehajtásba fordulhat át, ami elvileg biztosíthatja a megtérülést. Ha pedig a fizetési meghagyásnak ellentmond a másik fél, akkor az eljárás perré alakul.
Mindenképpen a békéltetőknél érdemes kezdeni, egyrészt mert ingyenesek, másrészt mert, ha az FMH megindult, akkor már nem lehet békéltető testületi eljárást kezdeményezni. Sikertelen békéltetés után pedig érdemes megindítani az FMH-t. Ha a vállalkozó párhavonta alapít céget, és mindegyiket otthagyja, kiüresíti, akkor a NAV-nál vagy a rendőrségen kell feljelentést tenni.
A BBT elnökének legfontosabb tanácsa mégis az, hogy legyünk tudatosak és körültekintők, szerződéskötés előtt keressünk rá a vállalkozásra az e-cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Érdeklődjünk előre a vállalkozásról, sose fizessük ki előre a teljes munkadíjat. Anyagköltséget előlegezzünk csak, olyat, amilyet a vállalkozás számlával igazol.
Olvasónk már tisztában van vele, hogy túlságosan megbízott a vállalkozóban, és nagyot hibázott az előrefizetéssel is. Úgy érzi, csoda kellene, hogy visszakapja a pénzét.
