Komoly tűzerőhöz jutott az ellenzék az október 13-án elnyert önkormányzatokkal, a Fidesz ugyanakkor több százmilliárd forint felett veszítette el a kontrollt. A G7 elemzésében azt hozta ki, hogy az önkormányzati választás eredményeképpen a magyar gazdaság csaknem fele, 48,5 százaléka felett szerzett befolyást az ellenzék. A győztesek diszponálnak eztán a helyben maradó iparűzési adó felett és bonyolítják le a közbeszerzéseket - az utóbbi igen jelentős tétel, 2014 és 2018 között összesen több mint 400 milliárd forint volt ezeknél a településeknél. Az Index az érintett települések és kerületek zárszámadásai alapján úgy becsülte, hogy körülbelül 700 milliárd forint feletti rendelkezés jogát veszítettek el a kormánypártok.
Ugyanakkor igaz, hogy egyre kisebb az önkormányzatok mozgástere a centralizáció miatt. És bár "cserébe" a kormány 2014 februárjáig összesen 1369 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a településektől, az egyensúlyt mégsem nem sikerült megtartani. A települések vagyonát elvonták, az intézményeket és a velük járó támogatásokat elvették, miközben az önkormányzatok működési kiadásai nőttek. A fejlesztések a kormány jóindulatán múlnak, a vegetáló önkormányzatok csak állami segítséggel vagy hitellel tudnak előrelépni. Mindez látszik azoknak a nagyobb önkormányzatoknak a mérlegén is, amelyeket a következő öt évben az ellenzék vezet majd. A legtöbb kassza nemcsak üres, hanem komoly adósságok terhelik.
Annak jártunk utána, hogy az ellenzék milyen hozományra számíthat azokban a megyei jogú városokban, amelyeket a kormánypárttól szerzett meg.
Budapesten tarolt, az országban visszakerült a térképre az ellenzék
Borkai Zsolt győzött, de alighanem a botrányának is köszönhetően nagyvárosok sorát bukta el a Fidesz. Összefoglaljuk az önkormányzati választás eredményét.
Budapest: 155 milliárdos hitel
Nem titok, hogy Budapest durván veszteségesen működik, a 2018-as költségvetést 131 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, és a tüzet 75 milliárd forintos hitellel igyekezett eloltani Tarlós István hivatala. Ez azonban nem oldotta meg a problémát, a főváros évek óta tartó anyagi ellehetetlenülését, amit augusztusban a Népszava vezetett le. Jellemző, hogy Budapest bevételei a 2000-es években jellemzően még évi 500 milliárd forintra rúgtak, idén mindössze 266 milliárdos keretből kell kijönnie a fővárosnak. Mindezt úgy, hogy Budapest adóssága az év elején elérte a 80 milliárd forintot, a 2019-es költségvetés pedig e hatalmas összeget 75 milliárd forinttal megfejelte, vagyis a tartozás az év végére akár meg is kétszereződhet. A hitelek további pörgetése aligha járható út, a főváros kedvező adósminősítése ugyanis csak akkor tartható fenn, ha az adósságállománya nem éri el az éves működési bevételt. Nem véletlen, hogy a következő években már csökkenő hitelfelvétellel terveztek Tarlósék: 2020-ra további 32,9 milliárd forint felvételt jeleztek, 2021-22-re pedig mindössze 15 milliárd forintnyit.
Bár a magyar GDP 36 százalékát adja Budapest adja, 2010 óta a felére zsugorodott költségvetésével finanszírozása az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Ilyen alapon írta nemrég a G7, hogy a főpolgármesteri majdhogynem csak szimbolikus.
A fővárosi kerületek nem állnak rosszul
Általánosságban elmondható, hogy a fővárosi kerületek nem veszteségesek. Néhány önkormányzati cégnél akadnak kisebb csúszások: például az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. 2018-as mérlegében több mint 317 millió forint éven belül kifizetendő adósságot tüntettek fel, az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. könyveiben pedig még több, 800 millió forint rövid és 2,5 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségállomány szerepel.
Miért a cégek adósodnak el?
Bár az eladósodott önkormányzatok fellélegezhettek a stabilitási törvény végrehajtása, tehát az adósságok teljes vagy csaknem teljes rendezése után, a segítségért nagy árat kellett fizetniük. A törvény bevezetésében - az adósságokat előidéző okok kezelésére hivatkozva - engedélyhez kötötték az egy éven túli, nagyobb összegű hitelfelvételt és megtiltották, hogy a költségvetésbe hiányt tervezzenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok csak olyan fejlesztésre tudnak hitelt felvenni, amelyekre a kormány is rábólint, így önrendelkezési joguk jelentősen csökkent. A Népszava tárta fel, hogy kiskapuk azért maradtak a rendszerben: az úgynevezett kötelezettségvállalások például az önkormányzati tulajdonú cégeknél, holdingoknál halmozódtak fel.
Eladósodott és gyámság alatt lévő megyei jogú városok
Miskolc: 52 milliárdos adósság a holdingnál
Miskolc a kormány 2011 és 2014 közötti adósságkonszolidációjának egyik legnagyobb nyertese volt. Az állam összesen 36,2 milliárd forintot vállalt át a várostól, amely 2018-as zárszámadása szerint egyáltalán nincsen eladósodva. Kicsit mélyebbre ásva a település gazdálkodásába azonban kiderül, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, a város cégeit tömörítő Miskolc Holding elképesztő adósságokat görget maga előtt. A cég a 2018-as mérlegében 52,4 milliárd forintnyi teljes kötelezettségállományt tüntetett fel, amiből 19,2 milliárd forint rövid lejáratú hitel, tehát egy éven belül ki kell egyenlíteni.
Pécs: gyámság alatt, dugig hitellel
Még Miskolcnál is több adósságtól szabadulhatott meg Pécs: az állam csaknem 45 milliárd forintnyi adósságot vett át a csődközelbe jutott várostól. Sokáig nehezen lehetett képet alkotni a baranyai megyeszékhely gazdálkodásáról, azonban a Szabad Pécs a Transparecy International segítségével megszerezte a vonatkozó jelentést. A városban akkora volt a baj, hogy külön bizottságot állítottak fel, hogy megvizsgálja az eladósodás okait, ebben a bizottságban dolgozott Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő. Az általuk készített elemzésben feketén-fehéren leírják, hogy a pécsi kudarcban az Orbán-kormány is nyakig benne van, éppen a rezsicsökkentés miatt:
A PÉTÁV Kft., a Tettye Forrásház Zrt. és a BIOKOM Kft. pozíciói a központi kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés) következtében csak 2013-2014-ben kb. 4 milliárd forinttal romlottak. A város gazdasági társaságai tehát ahelyett, hogy finanszíroznák a város feladatellátását, a fenti okokból milliárdos támogatási igénnyel jelentkeztek a város költségvetésében.
Hiába az adósságrendezés, 2017 végén derült ki, hogy a Tüke Busz Zrt., a Tettye Forrásház Zrt. és a PVH Zrt. összesen 8,18 milliárd forint tőke- és 1,1 milliárd lízingtartozást halmozott fel. A 2018-as cégadatokban a PÉTÁV Kft.-nél egymilliárd, a Tettye Forrásház Zrt.-nél 1,7 milliárd, a BIOKOM Kft.-nél 1,5 milliárd forintnyi olyan kötelezettséget találtunk, amelyet egy éven belül ki kell egyenlíteni.
Tavaly Pécs 6 milliárd forintos állami mentőövet kapott, cserébe a város vagyonából a forgalomképes ingatlanokra jelzálogot jegyeztetett be az állam - mintegy gyámság alá vette.
Dunaújváros: legatyásodtak a városi cégek
Cserna Gábor fideszes politikustól veszi át ezekben a napokban Dunaújváros vezetését a jobbikos Pintér Tamás. A kormány több mint 10 milliárd forint adósságot vállalt át az acélvárostól, amely ugyan zárszámadása szerint pozitív mérleggel zárta 2018-at, az önkormányzati cégeknél azonban hatalmas adósságokat tüntettek fel.
A DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő mérlegében több mint 4,4 milliárd forintnyi rövidlejáratú kötelezettséget tüntettek fel, a Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft.-nél pedig 2,9 milliárd forint szerepel ezen a soron. Csaknem félmilliárd forint rövidlejáratú adósságot görget maga előtt a DUNANETT Regionális Köztisztasági és Hulladékkezelő Nonprofit Kft. 2018-as mérlege szerint több mint 300 milliós adóssága van az első osztályú női kézilabdacsapatot futtató Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. 65 milliós adósságról adott számot a Vasmű u. 41. Irodaház Kft., amelyről elsőként írtuk meg, hogy fura körülmények között kapta meg a kormány által Dunaújvárosnak megígért 20 milliárd forintos fejlesztési keret kezelését:
Full veszteséges irodaházcégre bízta Dunaújváros Orbán ajándék húszmilliárdját
A városközpontban álló régi irodaház üzemeltető cége vette át az önkormányzattól a kormány által beígért 20 milliárdos felújítási keret kezelését.
Eger: 1,3 milliárdos adósság a vagyonkezelőnél
13 év után vesztette el a Fidesz vasárnap Egert, a kormánypárti Habis László helyére a választók az Egységben a Városért Egyesület színeiben induló Mirkóczki Ádám jobbikos politikust ültették. Eger saját költségvetését hiány nélkül tervezte a 2019-es évre, azonban árnyalja a képet, ha megnézzük az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. tavalyi mérlegét, amelyből kiderül, hogy a cég teljes kötelezettsége 1,9 milliárd forint volt év végén, és ennek nagyobb része, 1,3 milliárd forint rövid lejáratú.
Érd: adósság nincs, Mészáros van
A megyei városok közül az adósságot tekintve kifejezetten jól áll a lakosságszámát tekintve is egyre bővülő Érd. A megyei jogú város 72,2 milliárd forintból gazdálkodott tavaly: építményadóból 1,1 milliárd, iparűzési adóból 2,4 milliárd folyt be a kasszájába. A Modern Városok Program keretében, továbbá a településfejlesztéshez kapcsolódó VEKOP-projektekből összesen 18,2 milliárd forint érkezett az önkormányzat számlájára. Utóbbiakat azért jegyezzük meg, mert a nagyszabású fejlesztések egyik legnagyobb haszonélvezője a Mészáros család: 14,8 forintért ők építik meg az új érdi közintézményeket.
Mészáros Lőrinc gyerekei Érden építkezhetnek
Ágnes, Beatrix és az ifjabb Lőrinc is vezető szerepre tör a piacon. Ezt írták magukról. És azt is, hogy a munkák többségét piaci alapon szerzik.
Szombathely nem áll rosszul, csak a cégei
Hasonlóan másokhoz, Szombathely költségvetése is jól fest, a 2018-as zárszámadásában 32,7 milliárd forint bevételt és 22,4 milliárd forint kiadást tüntetett fel. Nem állnak azonban náluk sem ilyen jól az önkormányzati tulajdonú cégek:
- a Vasivíz Zrt.-nál a teljes kötelezettségállomány 2,2 milliárd forint volt a december 31-i állapot szerint, amiből 1,7 milliárd forint rövid lejáratú,
- a SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél csak a rövid lejáratú adósság 3,1 milliárd, míg a teljes állomány 8,3 milliárd forint,
- a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.-nél szinte a teljes, egymilliárd forintos adósság rövidlejáratú,
- a SZOMHULL Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél pedig több mint 800 millió forint az adósság.
Tatabánya: 4,4 milliárdos hiány
A tatabányai önkormányzatnál hemzsegnek a mínuszok. Az egykori bányászváros 2019-es költségvetésében (a maradvány összegével korrigált) hiányt 4,4 milliárd forintban állapították meg. Az önkormányzat fő cége, a T-Szol Tatabányai Szolgáltató Zrt. pedig 387 millió forintos veszteséget mutatott ki a tavaly, év végén a teljes kötelezettségállománya 9,5 milliárd forint volt, amiből 4,4 milliárd forintot tett ki a rövid lejáratú adósság.
