Áder János kedden közölte, hogy mikor rendezik meg 2022-es országgyűlési választást: a köztársasági elnök bejelentése szerint a választást április 3-án, azaz április első vasárnapján tartják majd.
A közleményben az államfő azt írta:
32 évvel ezelőtt, az első szabad választások eredményeként Magyarország független, demokratikus ország lett. Köszönet mindazoknak, akik a nemzet újjáépítésében részt vettek.
Hozzátette: az alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását.
Egy másik közleményből az is kiderült, hogy a Fidesz által kezdeményezett népszavazást ugyancsak április 3-án lehet megtartani.
Kedd délelőtt a 444.hu írta meg, hogy terjed egy egy hivatalosnak látszó irat, amely alapján úgy tűnt, a Nemzeti Választási Iroda már tudja, mikor lesz a választás. A képen egy füzet címlapja szerepelt, amelynek a címe "Kézikönyv a szavazatszámláló bizottságok részére", és ott volt az április 3-i dátum is. Az NVI a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy a kézikönyv csak egy szakmai egyeztetésre kiküldött tervezet, és ezekre mindig a lehető legkorábbi időpontot nyomtatják, ami ezúttal az április 3. volt.
A bejelentés után nem sokkal Orbán Viktor Facebook-oldalán is megjelent az időpont:
Az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, MSZP, Momentum, Párbeszéd) közös reakciójukban azt írták: "már csak 82 nap van hátra a korszakváltásig. 82 nap múlva, április 3-án az Egységben Magyarországért és a civilek szövetsége leváltja Orbán Viktor lelketlen, korrupt és kapzsi rendszerét".
A rendszerváltás utáni Magyarország kilencedik parlamenti választásán a választók döntenek majd az országos pártlistákról és a 106 egyéni körzet sorsáról is. Csatatér-sorozatunkban ismét foglalkozunk azokkal a választókerületekkel, ahol a legkiélezettebb küzdelem várható, cikkeinket itt találja.
A választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a szavazás előtt, az alkotmány csak annyi megkötést tartalmaz, hogy áprilisban vagy májusban kell lennie. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. Országos listát az a párt állíthat, amely - legalább tizennégy megyében és a fővárosban - minimum 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
(Eddig ehhez elég volt 27 egyéni jelölt, a Fidesz javaslata ezt 50-re emelte volna, kilenc megyében, de végül Volner János javaslatának kormánypárti támogatása után 71 jelölt kell az országoslista-állításhoz.)
Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.
Az idei választás azért is különleges lehet, mert tavaly novemberben megszavazta az Országgyűlés, hogy a választás napján is lehessen országos népszavazást tartani. Így akár április 3-án is is lehetne szavazni arról a kormány "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről.
