T. Viktor András bűnös - mondta ki a bíróság a kitiltási ügyben indult perben, amelyben egyetlen vádlott volt. T. Viktort két év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de a végrehajtását három évre felfüggesztette. Ez elsőfokú, tehát nem jogerős ítélet.
De pontosan megegyezik azzal az ítélettel, amelyet a bíróság első fokon egyszer már meghozott, ám a másodfokú bíróság megsemmisített. Akkor új eljárásra is utasították az elsőfokú bíróságot.
A kitiltási ügy
Lassan öt éve robbant ki a kitiltási ügy, amelynek a lényege, hogy az Egyesült Államok hat magas rangú magyar személy beutazását tiltotta meg az USA-ba, arra hivatkozva, hogy korrupciós ügyben játszhattak szerepet. A hatoknak csak egyike állt a nyilvánosság elé, Vida Ildikó akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke volt (utána Simicska vállalatbirodalmában viselt tisztséget, nemrég azonban átállt a simácskátlanított oldalra, a Nyerges Zsolt által megszerzett cégek egyikénél kapott pozíciót.)
A magyar ügyészség egyetlen a kormányoldalhoz nem köthető személyt vádolt meg. 2015 végén kiadott közleményét - szokatlan módon - úgy fogalmazta meg, hogy könnyen be lehessen azonosítani a megvádolt személyt. T. Viktor, egy informatikai cég alapító-tulajdonosa került a célkeresztbe.
Az ügyészség szerint T. Viktor befolyással üzérkedett, vagyis saját szakállra dolgozott, amikor azt hitette el az amerikai étolajgyártó cég, a Bunge Zrt. által fizetett lobbistával, hogy ismer olyan befolyásos személyt a kormányközeli körből, aki el tudja intézni, hogy az amerikai étolajgyártó cégnek nagy károkat okozó áfacsalásnak véget vessenek az áfakulcs 27-ről 5 százalékra való mérséklésével (nem lett volna kifizetődő az áfacsalás), és a cég versenytársainak adóhatósági vizsgálatát elhúzzák. Az állítólagos ajánlat szerint a Bunge-nek 2 milliárd forintot kellett volna fizetni egy alapítványnak, a pénz pedig döntéshozók megvesztegetésére kellett - legalábbis ez volt az ügyészég akkori álláspontja. Meg az, hogy T. valójában nem ismert senkit, nem tudta volna elintézni a belengetett áfacsökkentést, törvényváltoztatást.
Az elsőfokú bíróság azonban lesöpörte az ügyészség narratíváját, a bíróság szerint ugyanis a vádlott csak közvetítő és bűnsegéd volt a történetben, és egy valódi 2 milliárdos korrupciós ajánlatot közvetített. Ám a bíróság azt nem tudta megállapítani, hogy ki volt a megbízó, mert az ügyészségnek nem sikerült erről eleget megtudnia. Például le sem hallgatta az egyetlen vádlott telefonját, majd nem indította újra a nyomozást az elsőfokú bírósági ítélet és indoklás után sem.
Az első fokú bíróság 2016 nyarán T. Viktort 2 év börtönre ítélte, de három évre felfüggesztette a büntetés végrehajtását.
Az ügyben többször felmerült még Heim Péternek, a kormányközeli, befolyásos Századvég Gazdaságkutató egyik vezetőjének az esetleges érintettsége. Már csak azért is, mert Heim nem cáfolta, hogy ő lenne az egyik, akit az USA kitiltott. Heim tagadta, hogy részt vett volna az ügyben, sőt, azt is állította, hogy nem hallott soha T. Viktorról, a rendőrség csak tanúként hallgatta ki őt.
Az elsőfokú ítéletet nem egészen egy év múlva a másodfok megsemmisítette, arra utasítva az első fokon eljáró bíróságot, új tárgyalást folytasson le.
A törvényszék ítélete ugyanis részben hiányos, iratellenes, a bíróság tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le, és indoklási kötelezettségének sem tett eleget.
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a hatályon kívül helyező végzés indoklásában kifejtette, a bíróságnak az olyan ügyekben, amelyekben egy állítás és egy tagadás áll szemben, fokozott gondossággal kell vizsgálnia, mi támasztja alá azokat. A törvényszéknek így meg kell állapítania, hogy a vádlott üzenetet közvetített-e és mi volt annak a tartalma, vagy csak a személyes véleményét közölte a tanúval.
