A belügyminiszter szerint a legjobb gimnáziumokból majdnem minden ötödik diák külföldre megy tanulni, de csak kevesen jönnek haza. „Jól vannak-e képezve hazaszeretetre? Hát igen vagy nem?”
„Ha megengedik, én állva tartom meg itt az e... eligazítást akartam mondani, előjön az elmúlt ötvenkét év... a beszédemet” - kezdte előadását Pintér Sándor a pénteki oktatási konzultáción a 444 birtokába jutott felvétel szerint.
Az eseményre csak a meghívóval rendelkező pedagógusok mehettek be, sokan olyanok is, akik az elmúlt hónapokban aktívan részt vettek a tiltakozásokban.
A lapnak egy résztvevő átadta Pintér beszédének hangfelvételét.
A belügyminiszter elmondta, hogy „keveset foglalkozott eddig az oktatással”, de az anyósa, a felesége, az egyik menye és mindhárom násza pedagógus, ráadásul mind a hat unokája iskolába jár.
„Tehát valami elképzelésem van az oktatásról, de nem az oktatás irányításáról, vezetéséről, nem arról, hogy milyen könyvből, hogyan és mit oktatnak. Ezekről nekem pillanatnyilag nincs ismeretem.”
- mondta még erről Pintér, aki a választások után kapta Orbán Viktortól az oktatási területet.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt többször is miniszternek nevezte, kérdezni viszont csak írásban lehetett, a felvételen azért van zúgolódás, bekiabálás.
„Meghatározó szerepet kívánok vállalni a célok meghatározásában, az oktatás szervezésében és az iskolarendszer optimalizálásában. Ezek vezetői feladatok” - mondta, hozzátéve, hogy „én az értelmiségi pályák közül legelőkelőbbnek, legmagasabb szintűnek a tanári pályát tartom.”
Pintér lesújtó adatokat közölt az oktatásról, bár a jelenlévők ezzel évtizedek óta tisztában lehetnek.
- Pintér szerint ő maga versenyző típus, és az első három helyet tartja jónak, ezekben mégis húsznál hátrébb állunk az uniós rangsorban.
A legjobb gimnáziumokból majdnem minden ötödik diák külföldre megy tanulni, ami szerinte akkor baj, ha nem jönnek haza - bár ebből vélhetően egész más következtetést vont le, mint a tanárok:
„Ez pedig szintén egy pedagógiai kérdés és feladat. Jól vannak-e képezve hazaszeretetre? Hát igen vagy nem?”
A belügyminiszter kivetített néhány fotót a tüntetésekről:
Mondott azért mást is. Teljesen új minősítési rendszert szeretne, ami elsősorban ahhoz kötné a tanárok előmenetelét, hogy mennyit fejlődnek a gyerekek, az igazgatók a tanárok közösségi tevékenységeit is minősíthetnék.
Úgy sejti a szülői kérdőívből, hogy 51 százalék járatja a gyerekét magántanárhoz, és
Pintér szerint sok tanár így tesz, de nem mondta meg, honnan veszi mindezt.
104 ezer tanárnak nem munkaviszonyból származó jövedelme is van, és szerinte ez elvesz abból az időből, amit az órákra való felkészülésre kellene fordítani. Kijelentette: ő maga 22 órát biztosan dolgozik egy-egy hétvégén. „És itt az asztalnál még vannak olyanok, akik ezt megteszik.”
A polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokról:
„A jogrendnek megfelelően ők kaptak egy felmondást, abban a felmondásban benne van az is, hogy milyen fellebbezési lehetőségük van, és hova forduljanak. A bírósághoz nagy szeretettel. A bíróság végül el fogja dönteni, hogy nekünk van igazunk, vagy nekik volt igazuk. Én ezen nem kívánok változtatni. Ez egy jogi kérdés a számomra. Én arra esküdtem, hogy a jogot megtartom és megtartatom. Nem tudok mást tenni.”
"A délután nagyon lehangoló volt. Leginkább, amikor a miniszter és az államtitkár beszélt a terveikről, mert ezek a tervek nem oldják meg az oktatás problémáját. Maruzsa Zoltán azt ecsetelte, hogy minden szép és jól működik, persze lesz majd béremelés. Pintér Sándor statisztikai adatokról beszélt úgy, hogy egyszer sem nézett azok mögé. Tehát lényegében nem érti az oktatásnak a problémáit. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy ezzel a hozzáállással pozitív változást a következő időben nem lehet elérni"
– fogalmazott Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom alapítója, a miskolci Herman Ottó gimnázium tanára a 24.hu-nak.
