Matt Caplan, az Illinois-i Állami Egyetem munkatársa azt próbálta kideríteni, hogy mikor zajlik majd az univerzum utolsó szupernóva-robbanása - írja a Space.com. A Napnál nagyobb tömegű csillagok életük végén egy hatalmas detonáción esnek át, ez a szupernóva-robbanás, amely az objektum halálával jár.
A szakértő úgy véli, az utolsó ilyen esemény jelentheti az általunk ismert univerzum végét.
Caplan szerint amikor a világegyetem elpusztul, már egy szomorú, magányos, hideg hely lesz.
Az univerzum története végén főként fekete lyukakkal és kiégett csillagokkal lesz tele. A kutató az utolsó csillagrobbanásokat elemezte, és arra jutott, hogy idővel a kisebb csillagok, az úgynevezett fehér törpék is elég tömeget gyűjtenek ahhoz, hogy az ilyen detonációhoz szükséges vasat állítsanak elő. Ekkor az égitestek úgynevezett fekete törpékké alakulnak majd. Egy ilyen égitest már nem világít, mert nem zajlik benne magfúzió.
Caplan azt mérte fel, hogy mikor halmozhatnak fel elég vasat a fekete törpék a szupernóva-robbanáshoz. A kutató úgy gondolja, hogy elsőként a nagyobb tömegű objektumok semmisülnek majd meg, ezt követik a kisebb fekete törpék, míg végül egyetlen csillag sem marad a világegyetemben. A szakértők szerint ez 10^32000 év múlva fog bekövetkezni - ez a szám szinte felfoghatatlan.
Caplan hozzátette, nehéz elképzelni, hogy ezt követően mi történik majd a világegyetemben, valószínűleg a fekete törpék detonációi lesznek az utolsó izgalmas események. Az univerzumban ekkorra a galaxisok szétszóródnak, a fekete lyukak elpárolognak, a világegyetem tágulása miatt pedig a maradék objektumok is eltávolodnak egymástól.
