Egy héten belül két terrortámadás is volt Európában, amit az Iszlám Állam nevében követtek el. Bár Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint a svéd szurkolók hétfői megölését inkább a svédországi Korán-égetések válthatták ki.
Két svéd szurkolót lőtt le egy automata fegyverrel hétfő este egy később tunéziai állampolgárként azonosított férfi, Abdesalem Lassoued Brüsszelben, a belga-svéd Eb-selejtező mérkőzés előtt. Közben azt kiabálta: "Allahu Akhbar". A hatóságok terrortámadásként kezelték a gyilkosságokat, miután a férfiról olyan felvétel jelent meg a közösségi médiában, amelyekben arról beszél, hogy az Iszlám Állam harcosa, és bosszúból, a muszlimok nevében követte el a svédek elleni támadást.
Később kiderült, hogy a férfi korábban Olaszországban is élt, ahol az olasz terrorellenes szolgálat, a Digos megállapította, hogy radikalizálódott. A New York Times szerint Lassoued nem volt ismeretlen a belga hatóságok előtt sem. 2016-ban figyelmezették őket is, hogy azt tervezi, a konfliktuszónába megy harcolni. 2020-ben elutasították a menedékkérelmét, és felszólították, hogy hagyja el az országot, de ő illegálisan maradt. 2022-ben a belga hatóságokat arról értesítették, hogy gyanúsan viselkedett egy mecsetben, 2023 elején pedig egy menedékkérő azt állította, hogy megfenyegette. A potenciális terroristák listáján ugyan nem szerepelt, de a New York Times szerint a rendőrök a napokban akarták kihallgatni.
A férfi Facebook-fiókja, amelyet azóta töröltek, palesztin-barát megjegyzéseket tartalmazott, valamint egy bejegyzést, amelyben elítélte, hogy a héten meggyilkoltak egy palesztin-amerikai fiút Chicago egyik külvárosában.
A belga támadás egy héten belül a második volt Európában, miután Franciaországban néhány napja egy tanárt megölt, hármat pedig megsebesített egy csecsen származású támadó, aki korábban az iskola tanulója volt. Ő is azt kiabálta, "Allahu Akhbar", és előtte ugyancsak készített egy videót, amiben az Iszlám Állam nevében magára vállalta a későbbi támadást. A felvételen utalt az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra is.
A történtek után Belgiumban és Franciaországban is megemelték a terrorkészültség szintjét. A legutóbbi támadás hátteréről és az izraeli-palesztin konfliktus terrorfenyegetettséget érintő hatásairól Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőt kérdeztük.
- A belga rendőrség azt közölte a hétfői támadással kapcsolatban, hogy a nemzetiségük miatt érte támadás a két, svéd válogatott mezt viselő halálos áldozatot, illetve egy harmadik, súlyosan megsérült férfit. Mi lehetett az indíték?
- A belga ügyészség közleményében nem az van, amit Magyarországon teljesen tévesen ír a sajtó, hogy ez a támadás összefügghet a Gázában történő eseményekkel és amiatt következett be a terrortámadás. Itt valójában arról van szó, hogy egy ismert, több bűncselekményt elkövető tunéziai állampolgár hajtotta végre a gyilkosságokat, mégpedig azért, mert Svédországban Koránt égettek.
Ezzel függ össze a mostani a támadás.
- Ahogy említette, több bűncselekményt is elkövetett korábban az Abdesalem Lassoued néven azonosított férfi, többek között embercsempészet vádjával nyomoztak ellene. Arról is jelentek meg információk, hogy rajta volt a titkosszolgálat radarján is, mint nemzetbiztonságra veszélyes személy. Ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, hiszen ahogy látjuk, a támadást így sem sikerült megakadályozni?
- Ez azt jelenti, hogy figyelik a telefonját, amennyiben azonban az illető nem telefonál, akkor természetesen nem sikerülhet megakadályozni egy ilyen támadást. Valószínűleg olyan cselekményt nem követett el, ami alapján őrizetbe vehették volna. Belgiumban is különböző listák vannak és ezen nyilvántartások alapján a nem kifejezetten veszélyes emberek közé tartozhatott az elkövető.
- Viszont azt is lehet tudni, hogy illegálisan tartózkodott az országban, miután 2020-ban elutasították a menedékkérelmét. Ebben az esetben nem indul ellene kiutasítási eljárás?
- Indulhat, sőt a gyakorlatban el is indul elég sok ilyen eljárás, de ezeket legtöbbször nem lehet végrehajtani, itt is ez lehetett a probléma.
- Arról is ír a külföldi sajtó, hogy konkrétan az országos nyilvántartásból is törölték 2021-ben.
- Igen, ilyen is előfordul, mert ha hosszú időn keresztül nem történik semmi, akkor egyszerűen nem foglalkoznak vele. Nyilván elsősorban azokkal foglalkoznak, akiket veszélyesnek tartanak. Ők azok, akiknek folyamatosan figyelik a telefonját, hiszen minden telefont nem lehet lehallgatni, arra nincsen elég kapacitás a világon sehol sem.
- A friss adatokból az látszik, hogy Európa-szerte jelentősen megnőtt a Hamász terrortámadása, majd Gáza blokádja és bombázása óta az antiszemita jellegű támadások száma. Ennek kapcsán számíthatunk a terrorfenyegetettség komoly mértékű növekedésére a kontinensen?
- Igen, növekedhet a fenyegetettség, különösen abban az esetben, ha az izraeli hadsereg bevonul a Gázai övezetbe és sok áldozata lesz a támadásnak.
Egyelőre viszont ennek a konkrét jeleit nem lehet tapasztalni.
- A svédek támadóját a belga rendőrség egy kávézóban lelőtte, a kórházba szállítása közben bele is halt a sérüléseibe. Egy ilyen esetben, amikor egy terrortámadással gyanúsított személyről van szó, akkor egy teljesen elfogadott eljárás Európában is a hatóságok részéről, hogy végeznek vele?
- Így van, ez az elfogadott rutineljárás. Megölt két embert és lehetett tartani attól, hogy ellen fog állni a letartóztatásnak és esetleg rálő a rendőrökre is. Ez Európában is teljesen így van már, mióta a terrorizmus megváltoztatta a hatóságok hozzáállását az ehhez hasonló esetekhez.
