Sikeresen kinyitották a valaha épült legnagyobb űrteleszkóp, a James Webb óriási hővédő pajzsát - írja az MTI. A NASA szerint a fontos és bonyolult, másfél napig tartó műveletben a karácsonykor felbocsátott teleszkóp teniszpálya-méretű hővédő pajzsának mind az öt rétege széttárult. A művelet egy részéről az űrhivatal élőben tudósított.


A vitorla formájú ernyő kibontását hétfőn kezdték meg, a pajzs a hőségtől és a fénytől védi az űrteleszkópot és érzékeny műszereit. Az ernyő kaptonból készült, a rendkívül vékony anyag jól tűri a hőt és a hideget.

A NASA második igazgatójáról elnevezett űreszköz olyan nagy, hogy szétnyitva nem fért volna el az Ariane-5 hordozórakétán, ezért 6,5 méter átmérőjű főtükrét és 21-szer 14 méteres hővédő pajzsát össze kellett hajtogatni a felbocsátás előtt. A tükrök szétnyitását erre a hétvégre tervezik.

A műszereket 0 Celsius-fok alatt tartó hővédő pajzs szétnyitását a misszió legkényesebb műveletének tartották a szakértők.

A 10 milliárd dolláros űrtávcső egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával, de az űreszköz az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben elindított Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett eszköz példátlan adatokat gyűjthet az univerzumról. A James Webb a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fog dolgozni. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-é.

Az űrteleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot, az ESA tagországaiban, így Magyarországon dolgozó kutatók a rendelkezésre álló összes távcsőidőt kaphatják meg az űrügynökség hozzájárulásáért cserébe. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai Ábrahám Péter vezetésével az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja majd.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!