A koronavírussal küzdő kínai kormány a járvány elleni harcban bevetette az egész országot átszövő, több százmillió kamerát, a mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő rendszereket, valamint az emberek minden lépését követő mobilszolgáltatók adatainak megfigyelését. A kínaiak - egyelőre legalábbis úgy tűnik - elfogadják a magánéletükbe beavatkozó intézkedéseket, mert azzal életeket menthetnek, ám kérdés, hogy a járványveszély elmúltával mennyi marad meg a rendkívüliként bevezetett megfigyelési technikákból.

Főleg, miután azok egy ideje olyan messzire is elmennek, hogy azokat már a kormányzati megfigyelést egyébként az élet velejárójának tekintő kínaiak is túlzásnak érzik. Például az a - CNN-nek nyilatkozó - köztisztviselő is, akinek saját otthonában szereltek fel egy kamerát, hogy megfigyelés alatt tartsák a kéthetes karanténidő alatt.

A Changzhou városában élő William Zhou - aki a következményektől tartva álnéven nyilatkozott az amerikai hírtelevíziónak - elmondta, amikor februárban hazatért szülőtartományából, egy önkormányzati dolgozó és egy rendőr jelent meg a lakásánál, hogy egy, a bejárati ajtaját figyelő kamerát szereljenek fel. Ezzel a módszerrel ellenőrizték, hogy betartja-e a kéthetes kötelező karantént.

Zhou elmondta: az ajtófigyelő kamerával még nem lett volna komolyabb baja, ha azt a folyosóra szerelték volna fel, a rendőr azonban közölte vele, hogy a rongálásveszély miatt oda nem rakhatják. A kamerát így a lakásán belül helyezték el, elmondása szerint úgy, hogy azon keresztül még a nappalit is látni lehetett. Zhou hiába tiltakozott a polgármesteri hivatalnál és a helyi járványügyi központnál, a kamera maradt.

Bár azt mondták neki, hogy a kamera nem rögzít hangokat, és csak állóképeket vesz fel, amennyiben mozgást érzékel az ajtónál, az eszköz jelenléte komoly pszichológiai hatással volt rá. Alig tudott aludni, és telefonálni sem nagyon mert, attól tartva, hogy a kamera mégis felveszi, kivel és miről beszélget.

Elmondása szerint nem ő volt az egyetlen, akinek a lakásába kamerát helyeztek el a hatóságok abban a társasházban, ahol lakik. A CNN cikke szerint Nanjing város helyi hatóságai a Weibo közösségi oldalon tettek közzé ajtófigyelő kamerákról képeket, és az egyiken a kamerát a lakáson belül, egy ajtó közelében lévő szekrényen lehetett látni.

Arról nincsenek hivatalos adatok, hogy Kínában hány karanténfigyelő kamerát helyeztek ki a hatóságok, de a CNN információi szerint szerte az országban alkalmazzák az ajtófigyelő eszközöket. Több önkormányzat a Weibón hirdette nyíltan, hogy így biztosítják a karanténszabályok betartását, és akad, ahol még az emberi alakokat felismerő mesterséges intelligencia is segíti a hatóságok munkáját. Az állami tulajdonú China Unicon mobilszolgáltató saját bevallása szerint csak Hangzhou városában 238 ilyen kamerát szerelt fel.

Egy Pekingben élő 34 éves ír férfi a CNN-nek elmondta, a kötelező kéthetes karanténja első napján arra nyitotta ki az ajtót, hogy éppen egy ilyen ajtófigyelő kamerát helyeznek el a folyosóján. Ian Lahiffe elmondása szerint a társasházban, ahol él, a lakóközösségi megbízott több mint harminc lakás bejáratát figyelte ilyen módszerrel a telefonjáról.

Egy Guangzhouban élő skandináv nő azt állította, hogy az ajtóját figyelő kamerából még erős fény is érkezik, minden egyes alkalommal, amikor kinyitja az ajtaját. A kamerát felszerelő karbantartók pedig elmondták neki, hogy a szerkezet a rendőrségnek küldi el a képeket.

A járvány terjedésének megakadályozására a kínai hatóságok bevetették a már meglévő, arcfelismerő rendszerekkel ellátott, térfigyelő kamerákból álló hálózatot is. Ennek hatékonyságát megtapasztalhatta egy Hangzhouban élő férfi, aki egy üzleti útról hazatérve helyeztek karanténba. Onnan tudták, hogy utazott, hogy autója rendszámát egy másik városban rögzítette egy kamera - írta a Reuters.

A neve elhallgatását kérő férfi a brit hírügynökségnek elmondta, hogy amikor 12 nap után kilógott a karanténból, egy kamera felismerte egy parkban, és utána nem csak a rendőrség jelentkezett nála, hanem a munkahelyi főnöke is, akit szintén értesítettek a kihágásról. A férfi elmondta, sokkolta őt, milyen hatékonyan tudják követni egyes emberek mozgását a hatóságok.

Ebben a kínai kormányzattal szoros kapcsolatban álló telekommunikációs, technológiai és arcfelismerő rendszereket gyártó kínai cégek is segítik a hatóságokat. A Megvii nevű cég a kormány kérése például egy olyan rendszert tesztel Pekingben, ami a testalkat és az arcvonások alapján azonosítja az embereket, hőkamerákkal pedig a testhőmérsékletét is tudják ellenőrizni - írta a Reuters. A SenseTime nevű cég pedig olyan alkalmazást használ, ami akár a maszkot viselő embereket is azonosítani tudja a kamerák képei alapján.

Fotó: Noel Celis/AFP

A vasútfejlesztési kutatásokkal foglalkozó CARS (Chinese Academy of Railway Sciences) egyik munkatársa a Xinhua kínai állami hírügynökségnek azt mondta, hogy azonosítani tudják azokat, akik fertőzött emberekkel találkozhattak vasúti utazás közben. Mint elmondta, a technológiai újításoknak köszönhetően könnyedén meg tudják mondani, ki ült egy ember közelében, akár három sorral mögötte vagy előtte.

Aggályos rendszer

Kínával és az állami megfigyeléssel foglalkozó szakértők közben arra hívják fel a figyelmet, hogy a járványügyi helyzetre kiépített, illetve a miatt széles körben használt rendszerek könnyen lehet, hogy nem tűnnek el. Attól is tartanak, hogy egész Kínában megszokottá válhat az egyelőre csak az ország nyugati határán található Xinjiang tartományban működő totális megfigyelési rendszer, ahol gyakorlatilag mindenkit megfigyelnek, és mindenkiről tudják a hatóságok, hogy merre jár, kivel találkozik és miről beszélget.

Kína az egész világon terjeszti rémisztő megfigyelési államát

Kínában már kezd valósággá válni az embereket mindenhol és folyamatosan figyelő állam rémképe, a rendszert pedig nagy örömmel exportálják bárkinek, aki igényt tart rá. A világ diktátorai sorban állnak.

Darren Byler, az amerikai Colorado Egyetem Xinjianggal foglalkozó szakértője a Business Insidernek elmondta, a kínai hatóságok pontosan azokat a technológiákat használják most a járvány megfékezésére, amit az ujgur kisebbség kordában tartására használnak Xinjiangban. Byler hozzátette, az állam feltehetően továbbra is használni fogja a most rendelkezésére álló eszközöket, csak nem egy járvány megfékezésére, hanem más célokra.

A megfigyelési rendszereket ráadásul a nélkül használják, hogy azok alkalmazását bármiféle jogszabályok szabályoznák vagy korlátoznák - hívta fel a figyelmet Maya Wang. A Human Rights Watch jogvédő szervezet Kínával foglalkozó vezető kutatója a Business Insidernek azt mondta, hogy a kínai kormányzat a pekingi olimpia, illetve a sanghaji világkiállítás miatt bevezetett szigorú biztonsági intézkedések egy részét az események után is életben tartotta, és azok az élet részévé váltak Kínában, így erre számít a járvány miatti megfigyelésekkel kapcsolatban is.

Koronavírus - Még több hír a témában

A nagy kérdés, hogy a kínai emberek milyen szintű megfigyelést hajlandóak elviselni - nyilatkozta a Guardiannek Stuart Hargreaves, a hongkongi Kínai Egyetem adatvédelemmel foglalkozó jogászprofesszora. A beszámolók szerint a járvány miatt a kínaiak jelenleg hajlandók elviselni a megfigyeléseket, és a karanténidő lejártával az ajtókra irányított kamerákat valóban leszerelik a hatóságok.

De Zhou esetéből kiindulva a hatóságok nem vehetik olyan biztosra, hogy a kínaik hajlandók bármit elviselni. Amikor az önkormányzat emberei végül leszerelték a lakásában elhelyezett kamerát, felajánlották neki, hogy ingyen megtarthatja. Zhou-t azonban annyira feldühítette, hogy a lakásában figyelik, hogy inkább fogott egy kalapácsot, és a dolgozók szeme láttára szétverte a kamerát.

Kiemelt kép: Greg Baker/AFP


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!