Tavaly év végén Tan asszony még egy sikeres üzlet vezetője volt. Északkelet-kínai alkatrészgyártó kis üzeme átlagosan havi 20 megrendelést kapott, termékeiket a világ minden részére, többek között Németországba szállították. Tan asszony a Handelsblattnak beszélt arról, hogy idén februárra annyira visszaestek a megrendeléseik, hogy alig-alig exportáltak. Mióta a koronavírus kiszabadult Kínából, és komolyan sújtja a külföldi piacokat, a megrendeléseik 90 százalékát lemondták, 20 alkalmazottja fizetését a cég tartalékaiból fizeti.
Bár mára a kínai vállalatok túlnyomó többsége újraindult a hetekig tartó leállás után, a helyzet érezhetően nem javult, különösen azoknál a vállalatoknál nem, amelyek exportból élnek. Tan asszony cége például februári újraindulása óta raktárra dolgozik.
A helyzet most nehezebb, mint a pénzügyi válság idején, akkor legalább voltak ügyfeleink
- mondta Tan a lapnak.
A külföldi kereslet visszaesése komoly csapás Kínának, hiszen a belföldi kereslet még a koronavírus-járvány hatásait nyögi, egyelőre távol van a fellendüléstől. Mindezek alapján 2020 első felében sem számított senki még csak stagnálásra sem a kínai gazdaságban, de az április 17-én közölt GDP-adatok még az előzetes, rendkívül borús várakozásokat is alulmúlták. Kína 1992 óta közli negyedéves GDP-adatait, azóta egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy gazdaságuk zsugorodásáról kellett volna beszámolniuk. A friss adatok szerint azonban 6,8 százalékkal csökkent a kínai gazdaság 2020 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Hogy ez mekkora visszaesést jelent, azt jól mutatja, hogy 2019 utolsó negyedévében a gazdaság 6 százalékos bővülése rekordalacsonynak számított. Ehhez az időszakhoz viszonyítva - negyedéves összevetésben - a GDP 9,8 százalékkal csökkent az év első három hónapjában.
Wang Tao, a svájci UBS bank kínai nemzetgazdasági elemzője a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy rövid távon, a második negyedévben sem lehet csodára, legfeljebb nagyon csekély javulásra számítani. A Financial Timesnak nyilatkozó szakértők is ezen a véleményen vannak, kiemelve: ha az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben is zsugorodna a GDP, az azt jelentené, hogy Kínát recesszió sújtja. Erre 40 éve, Kína vad gazdasági reformjának kezdete és az ország megnyitása óta nem volt példa. A lap szerint vannak arra utaló jelek, hogy a kínai gazdaság viszonylag hamar talpra állhat. A kínai vámhatóság friss adatai szerint míg az export a január-februári időszakban 15,9 százalékot esett az előző évhez képest jüanban számolva, addig márciusban a csökkenés már csak 3,5 százalékos volt ugyanilyen összehasonlításban. A hatóság azonban arra is kiért, a pozitívabb márciusi adatot torzíthatja, hogy Kínában januárban, illetve februárban tetőzött a koronavírus, a késleltetett rendelések pedig márciusra csúszhattak át. Kína két legfontosabb külpiaca Észak-Amerika és Európa, az utóbbi hetek megmutatták, hogy ezeken a területeken is kemény korlátozásokat vezettek be a járvány megfékezése érdekében. A lap szerint ezek a szigorítások olyan pusztító hatással lehetnek a kínai exportágazatra, amely meghaladja a 2008-2009-es globális pénzügyi válságban tapasztalt visszaesést is.
Nincs pénz csodára
Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy ellentétben a tizenkét évvel ezelőtti pénzügyi válsággal, Kína ezúttal nem vállalja a globális gazdaság megmentőjének szerepét. A 2008-as recesszió idején Kína elképzelhetetlenül nagy - akkori gazdasági teljesítménye 13 százalékának megfelelő nagyságú - 500 milliárd dolláros ösztönzőkkel sarkantyúzta gazdaságát. Hanns Günther Hilpert, a berlini Tudományos és Politikai Alapítvány (SWP) ázsiai kutatócsoportjának vezetője szerint Kína ezzel lendületet adott a pénzügyi válság sújtotta globális gazdaságnak is, most azonban már nem tud a nemzetközi gazdaság motorjaként működni.
Ennek egyik oka a hatalmas munkanélküliség, illetve a belső fogyasztás visszaesése. Kínában a januári 5,3 százalékról február végére sosem látott magasságba, 6,2 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta úgy, hogy az állami statisztikákban egyáltalán nem veszik figyelembe a Kína határain belül dolgozó 293 millió bevándorlót. Michael Pettis, a pekingi egyetem oktatójának becslése szerint a bevándorlók 10 százaléka már elveszíthette a munkahelyét a koronavírus-járvány következtében, így
a valós munkanélküliségi ráta kétszer akkora lehet, mint ami a kínai kormány hivatalos közlésében szerepel.
Ha Pettisnek igaza van, a világ második legnagyobb gazdaságában 60 millió ember él munkanélküliként, néhány elemző pedig akár 200 millió, megélhetés nélkül tengődővel számol. Ennek következményei a fogyasztásban is megmutatkoznak. Pettis úgy véli, a magas munkanélküliség miatt a fogyasztói kereslet idén már nem fog helyreállni: az emberek hosszú távon is inkább megtakarítanak, mint hogy költsenek.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szakértők ezúttal nem számítanak a 12 évvel ezelőttihez fogható állami ösztönző csomagra. Wang Tao szerint ugyan a kínai kormány növeli kiadásait, azonban ennek mértéke nem hasonlítható a 2008-as mentőövhöz. Az elmúlt hónapokban Kína különféle intézkedéseket indított a gazdaság támogatása érdekében: a vállalatok adókedvezményeket és társadalombiztosítási könnyítéseket kaptak, illetve a kínai kormány több likviditást biztosított az állami bankoknak a vállalati hitelezéshez. A Reuters számításai szerint az intézkedések összértéke mindössze a GDP alig 2 százalékára rúgtak, ez arányaiban jelentősen kisebb, mint az amerikai vagy a nagy európai gazdaságok által bejelentett ösztönző csomagok.
Koronavírus - Még több hír a témában
A koronavírus európai áldozatainak közel fele idősotthonokban élt
- Koronavírus: Romániában már több mint 10 ezer fertőzöttet regisztráltak
- Fogy a türelem, Vlagyikavkaztól Minnesotáig tüntetnek a karanténok ellen
Hatalmas államadósság, csökkenő devizatartalék
Érthetőbbé válik a kínai kormány vonakodása, ha számba vesszük az ország adósságállományát és annak összetételét. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) Kína teljes adósságát a bruttó hazai termék 310 százalékára becsüli, ez az egyik legmagasabb arány a feltörekvő világban. Az államadósság túlnyomó többségét a vállalati, leginkább a nem pénzügyi vállalatok adóssága teszi ki, amely a GDP 155 százalékára rúg. A kínai államadósság 2009 óta tavaly nőtt a legnagyobb tempóban, ez a helyzet érhető módon kevés teret ad egy nagyobb állami beavatkozásnak.
Ahogyan az ország szigorú monetáris politikája sem segíti a gazdaság felpörgetését. A kínai valuta nemzetközileg nem konvertibilis, tehát árfolyamát egy bizonyos módszertan szerint az amerikai dollárhoz kötik. Pettis szerint emiatt Kína mozgásterét rendkívül behatárolja devizatartalékának nagysága, ami 2008 és 2011 között, az utolsó nagy ösztönzés idején még évről évre 16 százalékkal nőtt, azonban 2016 óta stagnál, és nincs ok abban bizakodni, hogy változás állna be a tendenciában. Sőt: az áprilisi adatok szerint a kínai devizatartalék egy hónap alatt 46 milliárd 85 millió dollárral, 3061 milliárd dollárra mérséklődött március végére. Kínának ezért rendkívül figyelnie kell arra, hogy bankjai ne fulladjanak bele a rossz hitelekbe, és megmaradjon a pénzügyi stabilitása. A jelentős állami beavatkozás ellen szól az is, hogy a jelenlegi, rendkívül feszült világgazdasági helyzetben még egy hatalmas mentőcsomag is érdemi eredmények nélkül maradhat.
Kína csak akkor indít el egy nagy költségvetési csomagot, ha az hatni tud
- véli Hanns Günter Hilpert, aki szerint sem a kereslet, sem az ellátási feltételek nem adottak a termelés növekedéséhez.
A Reuters eddig hivatalosan meg nem erősített értesülései szerint azonban a kínai kormány legfontosabb tanácsadói éppen egy hathatós fiskális csomagért lobbiznak, mivel attól tartanak, hogy a munkanélküliség növekedése veszélyezteti a társadalmi stabilitást. A hírügynökség szerint egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy az eredetileg március 15-ére tervezett, majd a koronavírus miatt elhalasztott éves parlamenti ülés, a Nemzeti Népi Kongresszus időpontjáról továbbra sincs hír, pedig kulcsfontosságú politikai döntések szükségesek a kínai gazdaság támogatásához. Politikai bennfentesekre hivatkozva a Reuters arról ír, hogy Peking gazdasági növekedést elősegítő lépéseket készít elő, azonban egy ilyen, hatalmas csomaghoz szükség van a parlament jóváhagyására, amely azonban értesüléseik szerint csak májusban ülhet össze. Kritikusok szerint a kínai parlament máris jelentős lemaradásban van más nagy gazdaságokkal szemben egy ösztönző csomag kidolgozásában.
A kínai pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az állam legfontosabb tervező testülete nem reagált a Reutersnek a gazdasági élénkítő csomagot firtató kérdéseire.
Kiemelt kép: MTI /EPA /Alex Plavevski
