Egy amerikai bíróság március 19-én immár másodszorra mondta ki, hogy a glifozát tartalmú gyomirtó rákot okoz - tudósított a Portfolio.hu. A hírhedt növényvédő szer kapcsán nem először szabadulnak el az indulatok, a hír annak fényében pedig különösen jelentőséget kap, hogy az idén januártól immár hazánkban is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot az ivóvízben is!
A Víz Világnapjához közeledve vegyük közelebbről is szemügyre a korosodó gyomirtót.
Mi köze a glifozátnak a szójához?
Egy nagy nemzetközi gyártó által genetikailag módosított szója volt az első olyan iparszerűen termeszthető növény, amely ellenállt a szintén e cég által szabadalmaztatott totális gyomirtó szer, a glifozát hatásának. A GMO szója termesztése és fogyasztása napjainkban is parázs viták forrása, és várhatóan még évtizedekig tartani fog, mert
sem a génmódosítás mellett, sem az azok ellen állást foglaló tudósok között nem várható közös vélemény kialakulása.
A vita egyik alapvető oka az, hogy már a természetes szójában eredetileg benne található biológiailag aktív anyagok jelenléte sem megnyugtató. A genetikai módosításokat ellenzők egy tábora pedig feltételezi, hogy a GMO-szójában a módosítások következtében további kedvezőtlen biológiai hatású olyan anyagok is keletkezhetnek.
A glifozátot azért nevezhetjük túlkorosnak, mert már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát - különösen a genetikailag módosított növények esetében - a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.
Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai - többek közt nagyvárosokban élő - emberek vizeletéből is kimutatták. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a gyomirtószer olyannyira elterjedt, hogy egyfajta burokként borítja be a bolygót.
Hogyan vizsgálják?
A glifozátot a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok könnyedén azonosítják. A jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING Hungary Kft-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes több, mint 500 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni - mondta el a Laboratorium.hu-nak a cég szakembere, Dr. Szigeti Tamás János.
A vizsgálatokra minden bizonnyal igen nagy szükség lesz a közeljövőben, ugyanis az idén január elsejétől lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: mostantól vizsgálni kell többek között a a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is.
A laboratóriumi szakember igyekszik mindenkit megnyugtatni: az a tény, hogy mostantól ezt a gyomirtót is vizsgálni kell az ivóvízben, természetesen
nem jelenti azt, hogy a glifozát valóban jelen van az ivóvízben.
Az agráriumban világszerte közel ezer vegyületet használnak, növényvédő szereket pedig már évtizedek óta mérnek az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki.
Ami a víz vizsgálatát illeti, a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából közzétett cikkében részletesen is bemutatja, hogy mi mindent lehet megtalálni a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen elemben.
