Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, megfejtették az öbölháború-szindróma titkát - számol be az IFLScience. Robert Haley, a Texasi Egyetem Délnyugati Orvosi Központjának munkatársa és kollégái megerősítették azt a feltételezést, hogy a sokat vitatott állapot hátterében a szarin nevű idegméreg állhat.
Az öbölháború-szindróma egy krónikus betegség, amely az 1990-1991-es öbölháború mindkét oldalán emberek százezreit érintette. A rendellenesség változatos tünetekkel, köztük fáradtsággal, izomfájdalommal, agyköddel, memóriazavarral, kognitív problémákkal, álmatlansággal, kiütésekkel és hasmenéssel jár. Okairól régóta folyik a vita, a poszttraumás stressz szindrómától (PTSD) az olajkúttüzek füstjén át a biológiai és vegyi fegyverekig számos magyarázat vetődött már fel.
A kutatók most 508 beteg, illetve 508 egészséges veteránt vizsgált.
Az adatok alapján a szarinnak való kitettség hatására jelentősen nőtt a rendellenesség jelentkezésének esélye.
A szakértők a PON1 nevű gént is megvizsgálták, ez fontos szerepet tölt be a méreg lebontásában. Arra jutottak, hogy a gén kevésbé hatékony variánsaival rendelkező veteránok nagyobb valószínűséggel betegedtek meg.
A kutatók szerint más vegyületek is megmagyarázhatják az öbölháború-szindrómát, de a szarin tűnik messze a legbiztosabb jelöltnek. Mint Haley elmondta, a méreg akkor szabadult fel, amikor az amerikaiak az iraki vegyifegyver-tárolókat és gyárakat bombázták.
A szarin színtelen és szagtalan, fegyverként gáz formájában szokták bevetni. A vegyület egy nagyon erős idegméreg, ezt használták többek között a japán Aum Sinrikjó szekta tagjai. A szarin bizonyos rovarölőkhöz hasonlóan működik: megzavarja az idegsejtek közötti normál jelátvitelt. A mérgezés izomrángáshoz, szem- és orrfolyáshoz, illetve ürítéshez vezet, a magas koncentráció pedig fulladást okoz.