Személyes adataink, jelszavaink, PIN-kódjaink, dokumentumaink és privát fényképeink védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen anyagi értelemben is hatalmas károkat okozhat, ha ezek illetéktelen kezekbe kerülnek. A 18-75 év közötti internetezők közül minden második veszítette már el valamely digitalizált adatát - derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából. Ennek elsődleges oka, hogy tönkrement az adathordozó, melyen ezeket az információkat tárolták, a válaszadók egytizede pedig vírus- vagy zsarolóvírus támadás áldozata lett.
A felmérésben résztvevők többsége arról számolt be, hogy számítógépére, laptopjára, illetve okostelefonjára menti le a személyes adatait, viszont több mint egytizedük (12%) még mindig kizárólag a nyomtatott papírban bízik, ha adatai biztonságáról van szó.
Felhőszolgáltatást pedig csupán a válaszadók 18 százaléka választ.
Viszonylag egyszerű, de nagyon hasznos praktika adataink védelmében, ha időről-időre biztonsági mentést készítünk. A felmérésében résztvevők közel kétharmada (62%-a) teszi ezt meg rendszeresen, elsősorban valamilyen külső adattárolót (pl. pendrive-ot, vagy külső merevlemezt) használva ebből a célból. A kutatásból az is kitűnik, hogy elsősorban a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé elővigyázatosak ebben a tekintetben.
A NETEZŐK HÁROMNEGYEDE ÓVJA TUDATOSAN KÁRTYAADATAIT
A bankkártya adatokkal történő visszaélések egyre nagyobb teret nyernek, éppen ezért kell kiemelt figyelni ezen információk védelmére. A felmérése szerint a magyar internetezők nem állnak rosszul ezen a téren, hiszen háromnegyedük (74%) tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében, leginkább úgy, hogy nem adják illetéktelenek kezébe bankkártyájukat és/vagy napi vásárlási limitet állítanak be.
Csak kevesen használnak professzionális megoldásokat - Fotó: ThinkStockEnnél professzionálisabb megoldásokat, mint például az adatlopás elleni fizikai védelem, viszont csak kevesen alkalmaznak. A kutatás arra is rávilágít, hogy elsősorban az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők azok, akik semmilyen módon nem óvják bankkártya adataikat.
A felmérésben résztvevők közel egytizede (8%) számolt be továbbá arról, hogy már visszaéltek bankkártya adataival, továbbá az is kirajzolódik, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.
A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS FONTOS AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG
Az utóbbi időben egyre több botrányos eset világított rá arra, hogy a közösségi média milyen kiváló táptalaja a személyes adatokkal való visszaéléseknek. Éppen ezért fontos, hogy ezen a téren is elővigyázatosak legyünk. A kutatás szerint a netezők közel 60%-a tudatos közösségi média felhasználó, hiszen korlátozza azok körét, akik személyes adataihoz és megosztott tartalmaihoz hozzáférhetnek.
Viszont a válaszadók közel harmada (28%) alkalmazza kizárólag az alapbeállításokat, és nem használ semmilyen biztonsági beállítást a profiljában. Az alacsonyabb szintű biztonságtudatosság elsősorban a 40 év felettiekre, a nőkre, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre, illetve a falvakban élőkre jellemző.
Birkás Péter korábbi cikkei
- A pokol helyett megkapjuk a pogányokat
- Húsz éve erre vágytam, most végre nekem is lehet egy
- 8 nap alatt eladtak belőle 17 milliót, mi az?