A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta kérte a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként elhurcolt 600 ezer magyar adatainak megismerését.
A Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság most megállapodott: végre kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A második világháborúban fogságba esettek és elhurcoltak adatai hozzáférhetőek lesznek a magyar kutatók számára az oroszországi levéltárakban.
"A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka csaknem minden családot érintett a II. világháború során, és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" - olvasható a minisztérium közleményében.
A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a XX. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat is.
Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni. A vegyesbizottság ülésén részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese.
Nyitóképünk: Fortepan, KARABÉLYOS PÉTER felvétele
