Orbán Viktor javasolta őt a pozícióra és a Fidesz szerint „ő a legmegfelelőbb ember” a köztársasági elnöki posztra: szerintük rá lehet leginkább építeni azt az érvelést, hogy a nemzet egységét a legjobban ki tudja fejezni.
A kiskunfélegyházi születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Bírósági fogalmazóként kezdte pályafutását a Csongrád Megyei Bíróságon, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. Később ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között az akkor Bartha László fideszes polgármester által vezetett szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is. 2002-ben, Bartha bukása után a Fidesz által támogatott független polgármester-jelöltet, Balogh Elemért támogatta Orbán Viktor nyílt, a Délmagyarországban megjelent felszólítása aláírásával.
A Sulyok-Ádám Ügyvédi Iroda látta el annak a társaságnak a jogi képviseletét, amely bevásárolta magát, majd irányítói jogokat szerzett az önkormányzati televízióban. A Magyar Narancs akkoriban arról írt, hogy Bartha egyik egészségügyi cége ugyancsak a Sulyok-Ádám Ügyvédi Irodában volt bejegyezve – írja a hvg.hu.
A lap szerint korábbi szegedi csoporttársai zárkózott embernek írták le a jogi egyetem egykori hallgatóját. Szerintük az önkormányzat megbízásait is inkább szakmai kihívásnak tekintette, nem az anyagi gyarapodás vagy a hatalmi játszmákban való részvétel volt a fő motivációja. Legnevesebb évfolyamtársa Trócsányi László volt, akihez jó viszony fűzi a mai napig.
Sulyok Tamás 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. Az Országgyűlés 2014 őszén választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április elsejétől a testület elnökhelyettese volt,
„Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – mondta a kormánypártok köztársasági elnök-jelöltje 2023 novemberében, egy interjúban. „Az Európai Unió jelenlegi fejlettségi fokán nincs olyanfajta megoldás, ami egyértelmű. Nincsen hierarchia sem a jogrendszerek, sem a bírói fórumok között. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az európai bíróság az egy magasabb rendű bíróság, mint mondjuk a holland legfelsőbb bíróság vagy a magyar alkotmánybíróság” – fejtette ki a beszélgetésben az Aréna című műsorban.
Sulyok Tamás szerint az Alkotmánybíróság az elmúlt évtized során nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. „Az Alaptörvény a társadalmi béke záloga.”
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk terjesztése, és alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el.
Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenséget sem engedte csorbítani. Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíj-korhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Kifejtette továbbá, hogy az Alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzésének szükségességét igazolná – olvasható az Alkotmánybíróság oldalán.
Sulyok nevéhez kötődik az Alkotmánybíróság tanácsának CEU-döntése, amelyben 2023-ban megállapították, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) annak ellenére nem szenvedett jogsérelmet, hogy a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette az egyetem magyarországi működését.
Sulyok két – már felnőtt – gyermek édesapja.
Sulyok korábban elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az Ab-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért – írja a webradio.hu.
Sulyok is célpontja volt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészülettel és más bűncselekményekkel vádolt Posta Imrének és hat társának, akiket tavaly tavasszal állítottak bíróság elé. Halállistájukon még ott volt Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Müller Cecília is – emlékeztet rá az RTL.
Magyarország alkotmánya, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg szavazás útján. Erre legkorábban a tavaszi ülésszak február 26-i kezdetén, azaz hétfőn kerülhet sor. Első körben a voksoláskor kétharmados többséggel lehet államfőt választani. Ha ez mégsem sikerülne (a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van), másodszorra már egyszerű többség dönt.
