Vannak apróságok, amik rengeteget számítanak. A kézmosás pontosan ilyen dolog.
A kézmosás különös jelentőséggel bír az egyéni és a kollektív egészség szempontjából. Kezet kell mosnunk, akár otthon vagyunk, akár étteremben, egy bulin vagy éppen kórházban, betegként és orvosként egyaránt.
A vízzel és szappannal történő kézmosás elegendő óvintézkedés otthon, étteremben vagy nyilvános WC használata esetében. Hogy mossunk kezet? Megnedvesítjük a kezünket hideg vagy meleg vízzel (ha lehetőségünk van rá, inkább meleg vízzel), elzárjuk a csapot, hogy ne pazaroljuk a vizet, majd beszappanozzuk a kezünket, és alaposan átdörzsöljük, gondosan figyelve az ujjak és a körmök tisztítására is. Ideális esetben a bőrnek legalább 20 másodpercig érintkeznie kell a szappannal. Ezután leöblítjük a kezünket, és megszárítjuk egy tiszta törülközővel.
Mossunk kezet minden alkalommal, ha piszkos felületet érintettünk, közvetlen kapcsolatot létesítettünk emberekkel, evés előtt, vagy mielőtt étellel dolgoznánk, WC használata előtt és után, állatokkal való érintkezés, orrfújás után, vagy bármilyen más tevékenység után vagy előtt, ami megköveteli a higiéniát.
A kórházakban a dolog egy kicsit kényesebb lehet. Ismerünk olyan betegeket, akiknek problémái vannak a személyes higiéniával, és akiknek kórházi ápolás kezdete óta hiányosságaik vannak ezen a területen. Ebben az esetben az orvosnak vagy az asszisztensnek tapintatosan kell felhívnia a figyelmet a problémára, ügyelve arra, hogy senkit ne ítéljen el - előfordulhat, hogy az illetőnek otthon nem volt lehetősége használni a fürdőszobát, sietett, vagy valamilyen más ok is közrejátszhatott. Nem történt semmi baj, ha az orvos figyelmeztetésére ilyenkor kezet mos. Ezt mindenképpen meg kell tenni, mert a kórteremben kapcsolatba kerülhet más betegekkel, akiknek esetleg gyengébb lehet az immunrendszerük, és így olyan baktériumokat adhat át nekik, amelyek súlyosan megbetegítik őket.
Egy egyszerű gesztus - mint a kézmosás - hiánya, jelentős, nehezen kezelhető problémákhoz vezethet: megnövekszik a fertőzések száma, a kórházban történő halálesetek száma, vagy a kórházból való távozás után a családtagok is megfertőződhetnek különböző mikrobákkal, gombákkal.
Mi a helyzet a kézmosással az orvosok esetében? A műtőorvosok bármilyen beavatkozás előtt alaposan kezet mosnak, de más orvosok, akik úgy látják, hogy nem kapnak el betegségeket, sokszor nem tartják olyan fontosnak ezt a gesztust. Több kórházi tanulmány is kimutatta, hogy az orvosok ritkán és felületesen mosnak kezet, és nem minden egyes beteg megvizsgálása után, pedig ez logikus és kötelező is lenne. Saját magukat helyezik a probléma középpontjába, és figyelmen kívül hagyják a betegek helyzetét. Pedig első sorban értük (a betegekért) kell megtennünk - a mi szempontunkból is fontos, de a betegek azok, akik különösen sebezhetőek.
Mit tegyünk, hogy javítsunk a helyzeten? Jó ötlet lehet például informatív plakátokat elhelyezni a mosdókban, szenzorral, vagy személyzettel figyelemmel követni a kézmosások számát, így láthatnánk az eredményeket, és javíthatnák azokon. Szintén lehetséges módszer, hogy a lehető legtiszteletteljesebben megkérjük a betegeket és az orvosokat, hogy mossanak kezet. Az Amerikai Egyesült Államokban a kórházakban egy időben minden mosdókagyló fölé a következő két felirat egyikét helyzetek. Az egyiken az állt: "A kézhigiénia megakadályozza, hogy elkapd a betegségeket", a másikon pedig: " A kézhigiénia megakadályozza, hogy a betegek betegségeket kapjanak el". A "beteg" szó beékelése a második üzenetbe önmagában is megnövelte az egészségügyi szakemberek körében a kézmosások számát. Tehát az egyszerű és hatékony üzenetek is fontos változásokat hozhatnak, különösen akkor, ha egy kórházban mindenki megérti, hogy nem feltétlenül róla van szó, hanem olyan rendkívül érzékeny betegekről, akiket szintén ott kezelnek.
Vannak apróságok, amik azonban rengeteget számítanak. A kézmosás pontosan ilyen dolog. Egy kórházban ezek a dolgok még nagyobb jelentőséget kapnak, egy ilyen apróság sokszor élet-halál kérdése lehet.
