Még messze van a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság, de már most borítékolható: 150 milliárd forintnál nem állnak meg a költségek.
Mint beszámoltunk róla, a "fő mű", az Üllői útra tervezett multifunkcionális kézilabdacsarnok tervezését és kivitelezését bruttó 99,97 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt. nyerte.
A 20 ezer fős monstrumnál szerényebb építményeket terveznek az Eb két vidéki helyszínén - Tatabányán 6000, Szegeden 8000 főt befogadni képes csarnokot húznak fel -, ám ha nem változik a koreográfia, ezek is elvihetnek több mint 50 milliárd forintot. A módszer nagyon hasonlít a százmilliárdos projektnél alkalmazottra, annyiban mindenképpen, hogy
- túlzott verseny nem zavarja össze az áralakítást, sőt
- a tatabányai projektnél a nagy testvérhez hasonlóan csodálatos áresést mutattak be az ajánlattételre kiszemelt cégek.
A tatabányai csarnok esetében már május végén kialakult az erősorrend, pont ugyanolyan ügymenet szerint, mint az Üllői úti megacsarnoknál történt. Csak itt egy másik állami cég, a sportberuházásokat koordináló BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezényelte le a speciális eljárást. Ugyanolyat, mint a főcsarnoknál: rendkívüli sürgősséggel, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, vagyis a BMSK felhívása nélkül senki se férhetett a megrendelés közelébe.
Kisebb beruházásról van szó, hiszen itt csak 6043 férőhelyes (ebből 2500 ülés teleszkópos mobillelátó), nemzetközi kézilabdaversenyek megtartására és azok televíziós közvetítésére alkalmas multifunkcionális sportcsarnok, valamint egy 20 pástot befogadó vívóterem építése a feladat. De nyilván nem ez az oka annak, hogy az állami megrendelő itt nem öt, hanem a közpénzes beszerzéseknél kötelező minimumot betartva, csak három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre.
A felcsúti multimilliárdos Mészáros Lőrinc Fejér-B.Á.L Zrt.-je mellett a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. és a soproni székhelyű FÉSZ Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
tehetett ajánlatot a projektre. Utóbbi két meghívott sem esik messze a közpénzektől. A Horváth Építőmester szekere jól megy, tavaly 6,1 milliárd forint árbevételt és több mint félmilliárdos
nyereséget könyvelt el, ez a cég újítja fel például 3,5 milliárdért a kecskeméti városháza Zsolnay cserepes műemléképületét. Sportberuházásokban sem számít
járatlannak, a már beszántott Zoom kis magyar
fociabszurdként számolt be a ceglédi stadion esetéről, ami nehezen készült el, viszont rendesen megdrágult a végére. A harmadik meghívott, a FÉSZ is az építőipar átlaga felett teljesít,
tízmilliárd felett jár az árbevétele, tavaly - adózás után - 789 millió forint nyereséget mutatott ki. A soproni céget Paár Attila West Hungária Bau csoportjának szatellitjeként szokták
emlegetni, bár a győri milliárdos közvetlen tulajdonlása nem mutatható ki a hivatalos adatbázisokból.
A tatabányai csarnoképítésre az eljárás első szakaszában erős ajánlatok kerekedtek, mindegyik meghívott bőven nettó 20 milliárd fölé lőtte be a vállalási árat. A Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar
Zrt. alkotta konzorcium 22,9 milliárd forintos ajánlatot tett (tartalékkeret nélkül), a FÉSZ 24,9 milliárdos, a Horváth Építőmester 24,1 milliárdos ajánlatot adott be a
Miután azonban a csarnoképítést megrendelő BMSK tudatosította, hogy az előzetesen becsült ár nettó 19,2 milliárd forint, a 3 százalékos tartalékkeret nélkül 18,6 milliárd, a második körben mindenki jócskán visszavett az árból. Több mint 4 milliárd forinttal lejjebb ment valamennyi jelentkező: a bontási jegyzőkönyv szerint a második körben a Fejér-B.Á.L. szinte forintra a becsült árhoz igazodó, nettó 18,557 milliárdos, tartalékkeret nélkül értendő vállalási árat adott meg, a FÉSZ 20,59 milliárddal, a Horváth Építőmester pedig 19,353 milliárddal ajánlkozott.
Az első és a második körben tett ajánlatok (milliárd forint):
- Fejér-B.Á.L. Zrt. 18,557 (22,899),
- FÉSZ Zrt. 20,589 (24,929),
- Horváth Építőmester Zrt. 19,353 (24,125).
A Mészáros család cége, a Fejér-B.Á.L. tartalékkerettel együtt és bruttóban bő 24 milliárd forintos ajánlattal végzett tehát az élen. És ezzel akkoriban dobogóra került a legdrágább magyar sportberuházások között, a Puskás-stadion és a Duna Aréna után. Ez a cím néhány hónappal korábban még Garancsi István Market Zrt.-jéé volt, egészen addig, amíg az év elején lesöpörte a kormány a tatabányaihoz hasonló beruházást, a székesfehérvári multifunkcionális csarnok megépítését, nemet mondott a "megnövekedett költségigény teljesítésére". A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás, a 6000 néző befogadására alkalmas Alba Aréna becsült ára a kiírásban nettó 19,7 milliárd forint volt, a Market ennél 6 milliárddal drágább, 25,7 milliárdos ajánlattal nyert (bruttó 32,7 milliárd), a 42 százalékos drágulást azonban nem nyelték be.
Lódított a fideszes polgármester, amikor kirohant az építőipar ellen
Lopás és korrupció nélkül is emelkednek az árak az építőiparban. Ez valóban gond, Székesfehérváron viszont maga az önkormányzat teremtette azt a helyzetet, ami miatt Cser-Palkovics András az építőipari cégeket támadja.
Meglehet, hogy a tatabányai építkezés sem teljesen sima ügy. Az állami megrendelő BMSK-tól megkérdeztük, végül tartalékkerettel együtt mekkora vállalkozói díj került a szerződésbe, és hol tart az építkezés, mire a következő talányos választ adták:
A szerződés hatálybalépését követően az arra vonatkozó információk a BMSK Zrt. honlapján találhatók majd meg.
Cikkünk írásakor a tatabányai beruházásról nem találtunk adatokat a honlapon.
