A dohai világbajnokságról őrült ütemben szórja ki a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a versenyzőket. A teljesség igénye nélkül az elmúlt 30 napban

A listát lehetne folytatni napestig, hogy mást ne mondjunk, az orosz atlétákat egyszerűen kizárták a vb-ről. Nem új dolog ez, a botrány 2015 óta tart, akkor bizonyították be, hogy az országban rendszerszintű doppingolás zajlik. Oroszország már a 2017-es világbajnokságon sem indíthatott versenyzőt (a 2020-as olimpiai részvétel is veszélyben van), azok az orosz atléták, akiknek korábban nem volt doppingügyük, külön engedéllyel, semleges színekben állhatnak rajthoz.

Veszélybe került az orosz sportolók olimpiai szereplése

Már megint Moszkva és a doppingbotrány a ludas.

Hogy mennyire eluralkodott a téma a sportágon, azt tökéletesen jellemzi, hogy az előző, 2017-es vébé előtt a házigazda londoniak is azzal kampányoltak, a legtisztább versenyt teremtik majd meg. A sportág klasszisa, az azóta már visszavonult sztársprinter, Usain Bolt is a doppingügyről beszélt az esemény előtt.

"Az atlétika pályája innentől már csak fölfelé ívelhet. Remélhetőleg az atléták is belátják, hogy

ha nem változtatnak sürgősen, az egész sportág meghal.

Szerintem már megvolt a mélypont. Amikor az oroszok lebuktak, annál nincs lejjebb. Nincs minek örülni a doppingügyek kapcsán, de az elmúlt években javult a helyzet és egyre több atlétát kapnak el. Ez egy fontos üzenet: ha csalsz, lebuksz. Hosszú távon ez segíti majd az atlétika fejlődését."

Úgy fest, hogy ha Usain Bolt kinyitja a száját, arra mindenki odafigyel, a számok legalábbis ezt támasztják alá. Az IAAF dopping- és korrupcióellenes küzdelemért felelős testülete, az AIU honlapján elérhetőek az elmúlt tizenöt év adatai, amiből kiderült, hogy ebben az időszakban 498 atlétát értek doppingoláson - és ebben a most szeptemberi lebukások még nincsenek is benne. 2017-ben modernizálták és szigorították a vizsgálatokat,

  • az első évben 126 versenyzőt,
  • 2018-ban további 72 atlétát kaptak el,
  • míg idén egyelőre "csak" 20 név szerepel a listán - de ugye a már említett szeptemberi eltiltottak ebben még nincsenek benne.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a pénteken rajtoló vébén 1054 férfi és 918 női induló lesz, rögtön kiderül, hogy ennyi sportoló már egy világbajnokság negyedét kiteszi.

Hogy ennek függvényében valóban a 2017-es vébé volt-e a legtisztább, vagy a mostanin lesz sportszerűbb a küzdelem több mint 200 doppingoló nélkül, még lehetetlen megállapítani. Erre, ahogy azt a példák is mutatják, majd csak évek múlva kapjuk meg a választ, hiába ugyanis a szigorúbb ellenőrzés, sokakról még mindig csak utólag derül ki, hogy csaltak.

Semenya nélkül a hófúvásban

Miközben az egész világ a doppingolással van elfoglalva, akadnak más érdekességek is az idei vébén, például Caster Semenya esete, aki egyszerűen megtagadta a részvételt. A dél-afrikai sprinter hiperandrogenizmussal küzd, ezért magasabb tesztoszteronszintje az átlagosnál. Ez a hormon növeli az izomtömeget, az erőt, az állóképességet befolyásoló hemoglobinszintet, ezért az új szabályok szerint az IAAF versenyein akkor indulhat, ha gyógyszerekkel korlátozza tesztoszteronszintjét. Ebből pedig köszönte szépen, nem kért a háromszoros világ- és kétszeres olimpiai bajnok.

Nem lehet jó döntést hozni a férfias futónők ügyében

Tíz éve nem tudnak mit kezdeni Caster Semenyával.

Aztán ott van a szövetség egyik legfurcsább döntése: hogy szeptemberben, Dohában rendezik a világbajnokságot. Hiába a megszokottnál későbbi időpont, elképesztő hőség lesz, ami miatt légkondicionálni kell majd a Kalifa Stadiont, vagyis a kinti fullasztó páratartalom és hőség után kell majd a versenyzőknek a hóágyúkkal 20-23 fokosra hűtött stadionban teljesíteniük. A programok is felborulnak majd,

az atlétikai világbajnokságok 1983 óta íródó történetében először nem rendeznek délelőtt versenyeket.

Az előfutamokra és selejtezőkre a délutáni-esti program első részében kerül sor, majd nyolc órától következnek a finálék. A nappali hőség miatt a maraton és a gyaloglás rajtját egészen éjfélig tolták ki, az indulóknak így is 30 fok körüli melegre és magas páratartalomra kell számítaniuk.

Vajon mire mennek a magyarok?

Szoros versenyeket várunk minden számban, sok múlik azon, ki hogyan tud alkalmazkodni a körülményekhez. Négy éve Pekingben két atlétánk végzett a negyedik helyen, két éve Londonban egy ezüstöt és egy bronzot szereztünk, ami sokkal jobb szereplés, pedig a konkrét eredményekben alig volt különbség

- mondta az MTI-nek Kámán Bálint, a Magyar Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója.

A 2017-es két magyar érem kiemelkedően jó szereplés volt, ennél többet még sosem sikerült nyernünk egy atlétikai világbajnokságon. És igazából csak a 2003-as vébén szerepeltünk jobban, akkor Annus Adrián és Fazekas Róbert is ezüstöt nyert - az első magyar szabadtéri atlétikai vb-aranyra még várni kell.

A két éve ezüstérmes, tavaly fedettpályás világbajnok súlylökő, Márton Anita ezúttal is ott van a magyar csapatban, a Londonban harmadik Baji Balázs viszont nem utazott, egy tavaszi térdsérülése miatt kétszer is műtötték az elmúlt hónapokban a gátfutót. 17 fős magyar csapat vesz részt a dohai világbajnokságon, a nevezési listán közülük a hétpróbázó Krizsán Xénia áll a legjobb helyen, a júniusban elért országos csúcsával negyedik. Az Eb-bronzérmes Halász Bence ötödik a kalapácsvetők között 78,54 méteres idei legjobbjával, míg Márton kilencedik (19,00 m) a súlylökőknél.

És nekünk már csak azért is megéri figyelni a dohai versenyt, mert nem is olyan soké, 2023-ban Budapest lesz az atlétikai világbajnokság házigazdája.

A magyar vb-csapat

férfiak:
Szűcs Valdó (110 m gát)
Halász Bence (kalapács)
Pars Krisztián (kalapács)
Helebrandt Máté (50 km gyaloglás)
Venyercsán Bence (50 km gyaloglás)
Rivasz-Tóth Norbert (gerelyhajítás)
Huszák János (diszkoszvetés)

nők:
Kerekes Gréta (100 m gát)
Kozák Luca (100 m gát)
Farkas Petra (távol)
Nguyen Anasztázia (távol)
Márton Anita (súlylökés)
Gyurátz Réka (kalapács)
Krizsán Xénia (hétpróba)
Wagner-Gyürkés Viktória (3000 m akadály)
Madarász Viktória (20 km gyaloglás)
Szilágyi Réka (gerelyhajítás)

Eddigi vb-érmesek:

1991, Tokió: 2. Bagyula István (rúdugrás), 3. Horváth Attila (diszkosz)
1993, Stuttgart: 3. Gécsek Tibor (kalapács)
1995, Göteborg: 3. Gécsek, 3. Ináncsi Rita (hétpróba)
1999, Sevilla: 2. Németh Zsolt (kalapács)
2003, Párizs: 2. Annus Adrián (kalapács), 2. Fazekas Róbert (diszkosz)
2005, Helsinki: 3. Zsivoczky Attila (tízpróba)
2011, Tegu: 2. Pars Krisztián (kalapács)
2013, Moszkva: 2. Pars
2017, London: 3. Baji Balázs (110 m gát), 2. Márton Anita (súly)

A program pénteken magyar idő szerint 15:30-tól a férfi távolugrók selejtezőjével kezdődik és október hatodikán a 4×400 férfi váltófutás döntőjével zárul.

Kiemelt kép: Andy Lyons/Getty Images for IAAF


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!