Napokon át, ketrecbe zárva, görcsök és fájdalmak közt haldokolnak fejlődési rendellenességgel született, szülők nélküli gyerekek és fiatalok Szerbiában - írja egy emberi jogi szervezet kutatása alapján a Szabad Magyar Szó. A Szerbia elfeledett gyermekei (Zaboravljena deca Srbije) című jelentést a Mental Disability Rights International (MDRI) értelmi fogyatékosok jogait védő szervezet tette közzé, miután munkatársai nyolc szociális intézményben vizsgálódtak.
Az emberi jogi szervezet a fejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek, fogyatékkal élő felnőttek védelmével foglalkozik. Munkatársai három fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekek és fiatalok számára kialakított otthonban és öt, szülők nélküli, és fejlődési rendellenességgel is küzdő gyermekeknek kialakított intézményben jártak.
A jelentés szerint a nyolc intézmény közül egy működése nevezhető pozitívnak, a többiben katasztrofális állapotok uralkodnak. Azt írták, az otthonok lakóinak a 80 százaléka küzd fejlődési rendellenességgel. A gyerekek egészen kiskorukban kerülnek be, és jellemzően akkor hagyják el az intézményt, amikor meghalnak.
Az MDRI az elmúlt években többször jelezte a szerb kormánynak az intézmények áldatlan körülményeit, hogy a gyerekeket zaklatják, elhanyagolják, de az illetékesek gyakorlatilag semmit sem tettek, a felelősséget sem vállalta senki, noha tudtak a problémákról.
A lakók személyiségi jogai miatt nem hozták nyilvánosságra az intézmények nevét, azok sorszámot kaptak. A 6-os számút vizelet-, izzadság- és ürülékszag mellett piszkos ágynemű jellemezte. Egy másik intézményben a szervezet munkatársai 100 olyan gyereket találtak, akik cerebrális bénulásban szenvednek, emiatt egész nap magas rácsokkal körbevett fémágyakon, gyakorlatilag ketrecben fekszenek.
A Szerbia elfeledett gyermekei című jelentés szerint ezek a gyerekek szó szerint fokozatosan haldokolnak, enni ugyan kapnak, de náluk még minimális mozgásról sem lehet beszélni. Sokuknak görcsösek, vékonyak végtagjaik, ami a rehabilitáció és a testmozgás hiányának, az elhanyagoltságnak a következménye.
Olyan gyerekeket is láttak, akiknek a koponyájukban felszaporodott cerebrospinális folyadék miatt sürgős lenne a műtét. Ennek elmulasztása fájdalmat, biztos halált jelent. Az intézmény dolgozói azt mondták, a gyermekek műtétjéről orvosi konzílium dönt, de azt általában elutasítják, ezzel gyakorlatilag halálra ítélik az ott lakó gyerekeket.
Egy másik intézményben a lányokat és nőket érintő hátborzongató tapasztalatról ír a jelentés. Az önkéntesség feltételezése mellett engedélyezettek a partneri kapcsolatok, de a nők jelentős hányadát a terhesség elleni kényszervédekezésnek vetették alá. Az intézmény igazgatója szerint a nők felénél méhspirált helyeztek fel, egy részüknek tudtukon kívül adnak fogamzásgátló tablettákat. A jelentés szerint ezzel leplezik az esetleges erőszakot, szexuális zaklatást. A személyzet megerősítette, a kényszervédekezés és az abortusz továbbra is bevett gyakorlat és a gyerekek gyakran egy szobában alszanak a felnőtt lakókkal.
A jelentés szerint Szerbia nem talált megoldást azokra a súlyos jogsértésekre, amelyek az intézetekben az embertelen körülmények és a megalázó, esetenként kínzással felérő magatartásban nyilvánulnak meg.
